Kedden folytatódott a törökországi kurd Népek Demokratikus Pártja (HDP ) 108 vezetőjéne, megválasztott képviselője, és aktivistája elleni koncepciós per, a „Kobáni-per”.
A per ez év márciusában kezdődött, de a koronavírus-járvány elleni intézkedések közepette felfüggesztették a tárgyalást. A vád szerint a HDP a terrorszervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) legális szárnyaként működik Törökországban; valamint a 2014-ben az Észak-Szíriában, a szír-török határhoz közeli, Rojava népállambeli Kobáni város ostromakor kitört, egyes források szerint 53 halálos áldozattal járó zavargásokért teszi felelőssé a kurd pártot. A 3530 oldalas vádirat szerint 29 vádpontban, köztük 37 rendbeli emberölés, és a török állam integritása elleni támadásban marasztalhatóak el a képviselők, rájuk összesen 19 680 év kiszabható büntetés, 38 vádlottra várhat életfogytiglani börtönbüntetés. A 108 vádlottból 28 már jelenleg is börtönben van.
A per folytatásként meghallgatták a HDP korábbi vezetőjét, a 108 vádlott egyikét, Selahattin Demirtaşt is, aki a bíróság előtt azt mondta, a per nem más, mint „politikai bosszú” a HDP ellen. Majd utalt arra is: hamarosan nem a HDP lesz a vádlottak padján, hanem Recep Tayyip Erdoğan pártja a kormányzó AKP (Igazság és Haladás Pártja) és koalíciós partnere, az ultranacionalista MHP (Nemzeti Mozgalom Pártja).
Demirtaş keddi meghallgatását felfüggesztették, miután a volt pártelnök azzal vádolta meg a bíróságot, hogy szándékosan félrefordították az Emberi Jogok Európai Bíróságának novemberi döntéséről szóló szöveget, amely egyértelműen úgy fogalmazott, hogy Törökország törvényellenesen tartja őt börtönben.
2014. szeptember 13-án az Iraki és Levantei Iszlám Állam fegyveresei ostrom
alá vették Kobánit. Kevesebb, mint egy hónap alatt 350 kurd falut foglaltak el,
amely többszázezres menekülthullámot generált – közel félmillió kurd menekült
Törökország területére az offenzíva ideje alatt. 2015. január 26-án a kurd
Népvédelmi Egységek (YPG), a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) egyes csoportjai,
a kurd pesmerga harcosok, illetve az amerikai és a velük szövetséges arab
hadsereg közös ellentámadásba kezdtek és visszafoglalták a várost, majd a
kanton más falvait is. A január végi első győzelmektől még egészen júliusig
tartottak a több száz civil áldozatot is követelő harcok.
2014-ben ugyanakkor tüntetéshullám robbant ki Törökország számos városában
a kurdok török kormány általi támogatását követelve. A török kormány nem
csak, hogy nem segített, de a YPG harcosait sem engedte át a területhez, és azt
sem engedélyezte, hogy Törökországból önkéntesek csatlakozzanak az ISIL
elleni harchoz. A tüntetőket könnygázzal és vízágyúkkal lőtték, a zavargásokban
37 (más források szerint 31) ember halt meg. Erdoğan kijelentette, hogy nem
hajlandó hadműveleteket indítani az ISIL ellen, kivéve, ha az a Bassár el-Aszad
kormány ellen is irányul. Több olyan vád is felmerült továbbá a török kormánnyal szemben, melyek szerint a támogatták az ISIL merénylőit, egy ízben azzal, hogy engedtek az országon átjutni egy öngyilkos merénylőt Kobániba. 2015. január 27-én Törökország könnygázt vetett be a határon átkelni próbáló kurdok ellen. Ezek az incidensek is számos halálos áldozatot követeltek.
A HDP – amely tagja az Európai Unió Progresszív Szövetség néven ismert
pártcsaládjának – mellett, illetve a párt betiltása ellen nemzetközi szolidaritási akció szerveződött, melyhez az Európai Balpárt, a szocialisták és a zöldek is csatlakoztak. A magyarországi rendszerkritikus baloldali Szikra Mozgalom is kiállt a HDP mellett, május 16-án a Szolidaritás Rojavával csoporttal közösen a budapesti török nagykövetség előtt tiltakoztak Demirtaş és társai meghurcolása ellen.
A Szikra elemzése szerint Törökországban a pártrendszer képólusúvá fejlődése az ellenzék fokozatos kriminalizációjához vezet, ennek a része, illetve következménye a HDP elleni kirakatper is.
(greenleft.org, Morning Star, Szikra Facebook)
