Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újabb, az akkumulátoriparba termelő koreai multinak adna fegyvert, paripát, de leginkább pénzt a kormány

Újabb óriási volumenű, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásnak ágyaz meg a kormány, ráadásul a Samsung ISD és az SK Innovation után egy ismét egy dél-korai cég gyárának építését és beüzemelését veszi szárnyai alá az állam – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterszámolt be szerdai, Szöulban tartott sajtótjákoztatóján. 


Az MTI tudósítása alapján a sajtótékoztatón az derült ki a beruházásról, hogy a dél-koreai EcoPro nevű vállalat létesít üzemet Debrecen dél ipari parkjában, ezzel újabb várossal bővül a Göd, Komárom, Sóskút, Tárnok, Iváncsa sor, ahol ehhez az iparághoz kapcsolódó üzemek szaporodtak gomba módjára az elmúlt években. A miniszteri tájékoztató szerint  elektromos autó akkumulátorához szükséges katód gyártása folyik majd az új telephelyen. Szijjártó elmondta, hogy a beruházás a vállalat első Koreán kívüli beruházása, melynek kapacitása éves szinten 108 ezer tonna katódalapnyag, ami 1,35 millió elektromosautó- akkumulátorhoz szükséges mennyiséget jelent.  Az építkezés első fázisa várhatóan 2024 második felében fog elkészülni, a második egy évvel később.

A miniszter megemlítette azt is, hogy a most bejelentett projekt az idei év második legnagyobb beruházása, az első helyezett kedvezményezettje pedig egy dél-koreai cég volt, az SK Innovation, amely a fejér megyei Iváncsán húzott fel egy gyárat, ahol elektromos járművek akkumulátoraihoz használatos lítium-ion akkumulátorcellák, modulok és packek készülnek majd. (Utóbbi beruházás egyébként azzal került be a hírekbe, hogy a telephely a dunaújvárosiak pénzéből  felhúzott ipari parkban épül meg, ám a város a dél-koreai cég tevékenységéből semmilyen kompenzációt nem láthat viszont.)

A frissen bejelentett beruházás hatalmas volumenű, 264 milliárd forint értékű lesz. A kormány mindehhez vissza nem térítendő támogatással akar hozzájárulni, de azt nem árulták el, hogy pontosan mennyivel, ugyanis ezzel kapcsolatban még ki kell járniuk ez egy kötelező kört:

mivel a nemzeti hatáskörben adható maximális összegnél magasabb támogatásról állapodtak meg a felek, uniós jóváhagyásra is szükség lesz hozzá.

Finoman szólva sem tűnik magától értetődőnek azonban, hogy a kormány sikerrel tér haza a brüsszeli tárgyalásokról: a Mérce is beszámolt róla, hogy nemrég uniós vizsgálat indult azt követően, hogy a kormány további 108 millió euróval kívánta támogatni a Samsung gödi gyárbővítését, ahol újratölthető akkumulátorokat készítenek az IT-szektor, a gépjárművek és az energiatároló rendszerek számára.

Az Európai Bizottság mindenekelőtt azért indította meg a vizsgálatot, hogy megállapítsa, ösztönző hatást fejt-e ki az állami támogatási intézkedés, azaz hogy szükséges-e a támogatás ahhoz, hogy a beruházás Magyarországon valósuljon meg. A Bizottságnak azt illetően is kétségei voltak, hogy az állami támogatás megfelelő és arányos-e, illetve hozzájárul-e a regionális fejlődéshez, és nem jár-e azzal a veszéllyel, hogy eredményeként más uniós tagállamokból munkahelyeket helyeznek majd át Magyarországra.

Az új debreceni telephely a tervek szerint első körben 631 új munkahelyet jelentene a városban.

A Portfolio beszámolója azt is kiemeli Szijjártó szerdai sajtótájékoztatóról, hogy  az EcoPro BM menedzsmentjének döntésében fontos szerepet játszott az is, hogy a magyar állam korábban „elnyerte” a Samsung SDI gödi beruházását is.

Szijjártó arról is beszámolt, hogy nem lankad a dél-koreai cégek érdeklődése a multik számára rendkívül kedvező magyarországi adókörnyezet iránt: a miniszter egyezetetett a szintén a távol-keleti országban székelő Bumchun, az Inzi Controls és a Souls Advanced Materials nevű vállalatokkal, és elmondása szerint „mindhárom cég a küszöbén áll annak, hogy újabb beruházást jelentsen be Magyarországon”. 

A Mérce számos cikkben foglalkozik azzal, hogy hogyan válik kormányzati segítséggel akkumulátor-nagyhatalommá Magyarország. Miközben az ezzel kapcsolatos döntésekbe a lakosságnak beleszólása nem sok van, az ápolitizált hatósági döntések és a cégeket védő jogszabályi környezett miatt a gyárak működésének következményeit ők kénytelenek viselni. Kiemelten figyelemmel követjük 2018 óta a gödi felső küszöbértékes veszélyes üzem műkdöésével kapcsolatos lakossági aggályokat, úgy mint 

  • növekedő zajszennyesés
  • növekvő forgalom és légszennyezés
  • veszélyes anyagok tárolása  
  • tűzveszély
  • a gyártás vízigényességéből fakadóan a környező települések vízellátásának veszélyeztetése. 

(MTI, Portfolio, Mérce)