Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kúria: nem szabotálhatja a már megkezdett nem- és névváltási eljárásokat a fővárosi kormányhivatal

Több tucat bírósági ítélet és alkotmánybírósági döntés ellenére, a Budapest Főváros Kormányhivatala nem hajlandó lefolytatni a 33. § hatálybalépése előtt indult nem– és névváltoztatási eljárásokat. A kormányhivatal több ügyben egészen a Kúriáig fellebbezett az eljárások végrehajtása ellen, azonban már az első ilyen ítéletében megállapította a Kúria, hogy a kormányhivatal által benyújtott felülvizsgálati kérelem alaptalan – adta hírül a Háttér Társaság.

Mint ismeretes, a koronavírus járvány első hullámának csúcspontján, tavaly márciusban, mindössze néhány nappal a szükségállapot kihirdetése után  Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a salátatörvényt, amelynek 33. paragrafusa megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák.

Így a jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, már az Alkotmánybíróság is jogellenesnek találta, hogy a törvény eredetileg a folyamatban lévő eljárásokat is ellehetetlenítette volna.

Az AB indoklása szerint „az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében nem alkothat olyan eljárási kereteket, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak”. Az AB külön is kiemeli hogy egy 2018-as döntésében a nem- és névváltoztatás lehetőségét a transznemű emberek korlátozhatatlan alapvető jogának minősítette.

Azonban mindhiába mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy Alaptörvény-ellenes a transznemű emberek nemének jogi elismerését visszamenőleg betiltani, majd később azt is, hogy ez a döntése minden ügyben alkalmazandó, Budapest Főváros Kormányhivatala rendre nem hajlandó lefolytatni a bírósági döntéseknek megfelelően a megismételt eljárásokat.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa elmondta:

„Biztató, hogy a legfelsőbb bírósági fórum is alátámasztja döntéseivel az érvelésünket, azonban a 33. § hatályba lépése utáni helyzetet is mihamarabb fel kellene oldani.”

A kormányhivatal az eljárásokban azt állítja: nem határozza meg jogszabály, hogy mi minősül támogató egészségügyi szakvéleménynek, ezért a kérelmeket akkor is elutasítja, ha ahhoz az érintettek pszichiáter és pszichológus által kiállított szakvéleményeket csatoltak. A közelmúltban az ország különböző törvényszékein 12 olyan ítélet született, melyek egybehangzóan megállapítják: a kormányhivatalnak le kell folytatnia a 33. § előtt indult eljárásokat a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak megfelelően, támogató egészségügyi szakvéleményként pedig vagy elfogadják a benyújtott orvosi szakvéleményeket vagy igazságügyi szakértőt rendelnek ki.

A Kúria kedvező ítélete mellett azonban nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a 33. § okozta alaptörvény-ellenes helyzet továbbra is fennáll.

A Kúria ítélete csak a 33. § hatálybalépése előtt indult, jelenleg is folyamatban lévő eljárásokban hozhat előrelépést, így aki korábban nem adott be kérelmet, annak továbbra sincs lehetősége nemének jogi elismertetését kérni. Ennek a helyzetnek a megoldása a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások feladata.

Veszélyhelyzeti intézkedésekkel sanyargatni

A magyar kormánynak az egy éve tomboló koronavírus járvány alatt folyamatosan jutott ideje ara, hogy az LMBTQI emberekkel szembeni harcát folytassa. Tavaly márciusban, a járvány első hullámában Semjén Zsolt salátatörvényébe rejtve a fenti paragrafust fogadták el.

A járvány második hulláma következtében november 10-én elrendelt lezárások előtt is volt a kormánynak ideje arra, hogy még mielőtt megjelentette volna azokat a szabályokat, amik szerint azóta is mindenkinek élnie kell, hogy a szexuális kisebbségek érdekeit sértő alkotmánymódosítást tegyen. Ekkor került bele az alaptörvénybe, hogy „az anya nő, az apa férfi”; illetve az, az akkor sok port kavart mesekönyvvel szemben született szöveg, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.

Legutóbb pedig február 27-én, a harmadik hullám küszöbén jelentetett meg a kormány egy újabb rendeletet, az örökbefogadással összefüggő eljárásrend módosításáról, aminek értelmében egyedülálló szülők mostantól csak különleges miniszteri engedéllyel, azaz Novák Katalin aláírásával fogadhatnak örökbe.

Címlapkép: Mérce