A rendvédelemben dolgozók átoltottsága nagyjából 70 százalékos – erősítette meg a Népszavának a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának vezetője. Hasonlóan számol Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke is, aki szerint a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezer nem rendelkezik oltással. De amíg az adminisztrációs területeken magasabb, addig az „élesben dolgozók” körében alacsonyabb a védőoltással rendelkezők száma.
A 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riasz-os) és a Munka törvénykönyve szabályai alapján foglalkoztatott munkavállalóból legalább kétezren oltatlanok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai is azt mutatják, hogy eddig még nem kapott védőoltást a munkatársaik 30 százaléka.
A rendvédelmi igazgatási viszonyban, dolgozók, azaz a riaszosok a rendvédelem területén (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás, terrorelhárítás, Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat, nemzetbiztonsági szolgálatok, szakszolgálat és a rendészeti szakgimnáziumok) dolgozó közalkalmazottak és kormánytisztviselők.
A tűzoltók körében még alacsonyabb az átoltottsági arány, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) adatai szerint a hétezer vonulós tűzoltók mintegy 60 százaléka kapta meg eddig a védőoltást.
Mindeközben a rendvédelmi munkavállalók továbbra sem kaptak választ egy sor kötelező oltással kapcsolatos kérdésre a belügyminisztériumtól, hiába hívta össze a tárca november elején a BÉT-et. Így például azt sem tudják, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó rendvédelmi alkalmazottak közül kinek és mikor kell megkapnia a koronavírus elleni védőoltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.
Az októberi rendelet szerint a munkáltató saját hatáskörben megszabhatja, hogy kötelezővé teszi az oltást a munkavállalói számára. A kormány, mint munkáltató azonnal be is jelentette, hogy a közalkalmazottak, így a tanárok, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi dolgozók számára kötelezővé teszik az oltást.
Aki december 15-éig, illetve január 31-éig nem adatja be az oltást, pedig köteles lenne arra, azt a munkáltató felhívja, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül ezt tegye meg, vagy igazolja a mentességét.
Ha ennek a felszólításnak sem tesz eleget a foglalkoztatott, akkor a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságra küldheti. Végső soron pedig felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyát, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta és orvosi szakvéleményt sem mutatott be arról, hogy azt ő nem köteles beadatni. Amennyiben azonban a fizetés nélküli szabadság alatt a dolgozó beoltatja magát és ezt igazolja a hivatalos dokumentumokkal (védettségi igazolvány, uniós Covid-igazolvány), akkor őt haladéktalanul vissza kell helyezni.
De nem kaptak választ eddig azon kérdéseikre sem, hogy a központi költségvetés fizeti-e az illetmény nélküli szabadságra küldött oltatlan munkavállalók egészségügyi járulékát, ez az időszak beszámít-e a szolgálati időbe, garantált-e a korábbi beosztásba visszakerülés, lehet-e más kereső tevékenységet folytatni a kényszerszabadság alatt vagy hogy a munkavégzés alól felmentett dolgozó jogosult-e a beígért hathavi bérnek megfelelő összegű „fegyverpénznek” nevezett jutalomra, vagy sem.
A lapnak nyilatkozó érdekvédők szerint ugyan arra lehet számítani, hogy megélhetési gondok miatt várhatóan az eddig oltatlan dolgozók tömegének egy része majd felveszi a vakcinát, de abban is biztosak, hogy különböző okok miatt még így rengetegen nem teszik ezt meg. Ezért több alkalommal is rugalmasabb elbírálást kértek, azonban a tárca még arra sem volt hajlandó, hogy azoknak haladékot adjon, akik védettséget igazoló antigénteszt eredményt mutatnak be.
A szakszervezetek hangsúlyozzák, hogy oltáspártiak, de az oltásra kötelező munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatónak.
A január 31-i határidőtől eltérő megoldásokra a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás megyei parancsnokainak november 30-ig kellett elkészíteniük a területükre vonatkozó javaslatokat. Ezeket Pintér Sándor, belügyminiszternek kell jóváhagynia a határidő lejárta előtt.
Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrszakszervezetek már a kötelező oltás bejelentésekkor figyelmeztettek, a kormány ezzel csak kaput nyit azok előtt, akik eddig is le akartak szerelni. Egy tavaszi, Belügyminisztériumban működő szakszervezetek által kezdeményezett felmérés szerint a belügyi és rendvédelmi dolgozók 70 százaléka fontolgatja, hogy pályát módosít.
A pedagógusok körében is mintegy 15 ezren nem vették fel a védőoltást december elsejéig, így akár a tanárok 10%-a is kieshet a közoktatásból, ami annak összeomlásával is járhat.
Eközben egyre több országban köteleznek egyre nagyobb számú embert arra, hogy feltétlenül oltassa be magát. Ausztriában februártól válik kötelezővé az oltás, s ugyanezt fontolgatja Németország is.
Arról, hogy mely országokban kiket köteleztek eddig a védőoltásra, itt írtunk részletesen.
