Továbbra is feszült a helyzet a belorusz-lengyel határon, ahol már több mint egy hete néznek egymással farkasszemet a lengyel határőrség egységei és azok a menekültek, akik Belarusz felől próbálnak meg belépni Lengyelország területére. A lengyel védelmi minisztérium hivatalos Twitter-csatornáján közzétett videók tanulsága szerint a Kuźnica-határátkelőnél feltorlódott menekültek-akiknek számát a francia Le Monde kétezer körülire teszi- egy csoportja botokkal, kövekkel és más tárgyakkal dobálta meg a határon felhúzott szögesdrótkerítést.

Erre a lengyel hatóságok könnygázzal és vízágyúkkal válaszoltak.

Kolejne nagrania z odpartego dziś ataku migrantów na przejściu w #Kuźnica. Atakującymi byli przede wszystkim młodzi, agresywni mężczyźni.
–#granica @Straz_Graniczna @PolskaPolicja @StZaryn pic.twitter.com/dU2ZqZ0hJa

— Ministerstwo Obrony Narodowej 🇵🇱 (@MON_GOV_PL) November 16, 2021

A varsói kormány közleménye szerint a mai összeütközésben súlyosan megsérült egy rendőr, múlthét szombaton pedig egy lengyel katona vesztette életét egy véletlenül elsült fegyver okozta balesetben.

A kuźnicai határátkelőnél tegnap reggel jelentek meg a menekültek, akik két tűz közé kerültek, mivel az egyik oldalról a lengyel, a másik oldalról pedig a belarusz határőrség vízágyúkkal felszerelt egységei zárták el az útjukat, így egyik országba sem léphetnek be és a két ország közötti senkiföldjén rostokolnak a fagypont körüli hőmérsékletben.

A Lengyel Határőrség állítása szerint, mint minden hasonló mozgás, ez is a belarusz hatóságok felügyelete alatt történik, akik állításuk szerint aktívan segítik a menekülteket az Európai Unió keleti határának elérésében. A lengyel kormány és az Európai Bizottság  szerint a belarusz diktátor, Alekszandr Lukasenka a menekülteket arra használja fel, hogy megbosszulja a feltételezhetően elcsalt 2020-as elnökválasztás után Belarusz ellen bevezetett EU-s szankciókat.

Erre enged következtetni az a tény, hogy a Lukasenka-kormány nemrég felfüggesztette az Európai Unióval kötött az illegális bevándorlás elleni szerződést és jelentősen megkönnyítette a turistavízum megszerzését,amelynek következtében számos iraki, szíriai, és más országból származó menekült utazott Belaruszba annak reményében, hogy a kelet-európai országon keresztül bejuthatnak az EU területére.

Ezért Ursula von der Leyen vezette Bizottság a tegnapi napon további szankciók bevezetéséről döntött, amelyek várhatóan megtiltják majd a Lukasenka-kormányhoz és egyes belarusz vállalatokhoz köthető személyek belépését az EU területére, valamint komoly büntetéseket helyezhetnek kilátásba azon légitársaságok számára, amelyek segédkeztek a közel-keleti (döntő többségében iraki) menekültek Belaruszba szállításában. Heiko Maas német külügyminiszter úgy fogalmazott, „nem zárható ki, hogy az Unió lezárja légterét azon repülőtársaságok előtt, akik részt vesznek menekültek Belaruszba szállításában.”

Ez a lépés előreláthatóan tovább mérsékelheti a kelet-európai országba érkező menekültek számát, akik előtt néhány napja zárult le a Belaruszba vezető egyik legfontosabb útvonal miután Törökország bejelentette, hogy nem engedélyezi a szír, jemeni és iraki állampolgároknak, hogy területéről Minszkbe repüljenek.

A menekültek geopolitikai célokra való felhasználásának vádját Oroszország és Belarusz egyaránt visszautasította. Szergej Lavror orosz külügyminiszter érvelése szerint a Közel-Keleten kialakult akut válságért elsősorban a nyugati országok felelősek, így a menekültválság megoldása is elsősorban az ő felelősségük, valamint több megjegyzést tett Lengyelország részvételére az iraki háborúban (Lengyelország valamivel több mint kétezer katonával segítette az Egyesült Államokat a hivatalosan 2003 és 2011 között zajló iraki háborúban, amelyben egyébként az USA számos fontos szövetségese, mint például Németország vagy Franciaország nem volt hajlandó részt venni).

Lukasenka szintén tagadta, hogy szándékosan robbantott volna ki konfliktust a határnál és azzal fenyegetőzött, hogy országa „brutálisan fog válaszolni bármely további szankcióra”. A gyakran „Európa utolsó diktátorának” tartott belarusz elnök azt is belengette, hogy ha az EU további szigorításokat vezet be

Minszk ellen, akkor a belorusz kormány akár az Oroszországból Belarusszon keresztül az Unió országaiba érkező földgázt is visszatartaná, ettől azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök intette őt óva, kijelentve, hogy egy ilyen lépés súlyosan szembemenne az Oroszország és Belorusz közötti megállapodásokkal.

A hosszú hónapok óta húzódó konfliktusban lengyel források szerint már 11 menekült vesztette az életét. Az áldozatok halálát sok esetben végkimerülés vagy kihülés okozta, az utóbbi következtében  legutóbb szombaton vesztette életét egy 14 éves szíriai állampolgár. Ennek ellenére a lengyel hatóságok nem nyújtanak megfelelő ellátást a határon feltorlódottak számára és hivatalos kommunikációs csatornáikon agresszióval vádolják a menekülteket. Ráadásul a határrégióban szeptemberben bevezetett rendkívüli állapotra hivatkozva akadályozzák a menekülteknek segíteni kívánó civil szervezetek munkáját és megtagadják az újságíróktól, hogy a térségbe látogatva számoljanak be az elmúlt évek egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájáról.