Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az I. kerület úgy oldaná meg a lakásvásárlási törvényt, hogy ne a NER-elit gyarapodjon belőle

Csárdi Antal, az 1. kerület országgyűlési képviselője és V. Naszályi Márta polgármester tartott sajtótájékoztatót szerdán a Várban. A politikusok elmondták, hogy az év elején benyújtott, bérlakások elidegenítéséről szóló törvényjavaslat alapvetően elhibázott volt, de most kidolgoztak egy javaslatot „annak a méltatlan helyzetnek az orvoslására, mi régóta sújtja az itt élőket”.

A jelenlegi javaslat a politikusok szerint lehetőséget nyújt a rendszerváltás után közvetlenül a kerületben lakást bérlőknek, hogy megvásárolhassák az általuk bérelt lakásokat.

V. Naszályi Márta polgármester elmondta, hogy korábban megígérték, hogy méltányos helyzetet teremtenek a rendszerváltáskor önkormányzati bérlőként itt élő, de a privatizáció során lakástulajdonhoz nem jutott embereknek, ezt szeretnék most megtenni a javaslattal.

„Ez a javaslat tökéletesen megfelel az Alkotmánybíróság által korábban megadott kritériumoknak”

– tette hozzá a bejelentéshez Csárdi.

A közösen kidolgozott javaslat lényege az lenne, hogy azok vásárolhassák csak meg az önkormányzati ingatlant, amit bérelnek, akik 1993/1994/1995-ben már ott laktak, és jelenleg is érvényes bérlői jogviszonyuk van az önkormányzattal.

Bár ezt nem tették hozzá, V. Naszályi telefonon megerősítette a Mércének, hogy az év elején benyújtott, majd kalandos körülmények között kimúlt fideszes bérlakás-elidegenítési kísérlet azon részét cselezné ki a törvényjavaslat, ami alapján a NER utóbbi években felemelkedett elitjének várbeli lakásvásárlását könnyebbedett volna jelentősen, mivel az a törvény eredetileg csak annyit állapított meg, hogy azok vásárolhatják meg a lakásukat, akik öt éve legalább (tehát már a Fidesz kétharmad alatt) ott élnek, és 2020 végén érvényes bérlői jogviszonyuk volt.

V. Naszályi ezen felül lapunknak elmondta azt is, hogy ez egy komplex helyzet, mivel egyszerre kell óvni a nemzeti örökségeket (ami a Várnegyed ingatlanai közül igen sokat érint), igazságot szolgáltatni az évtizedek óta lakásra váróknak és visszaszereznie a döntési jogkört az önkormányzatnak saját ingatlanjai felett.

Mint arról beszámoltunk, az törvény első, ellenzéki és fideszes városvezetői körökben is nagy felháborodást kiváltó verziójával szemben – amely az ország összes önkormányzatát kötelezte volna a bérlakások áron alul történő eladására – a végszavazás előtt jelentősen átírták a lakásprivatizációs törvényjavaslatot, majd egy, a módosítókat is módosított változatot fogadott el a fideszes parlamenti többség.

Az Alkotmánybíróság júliusban aztán megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által megszavazott lakásprivatizációs törvény egyes részei. Az Alkotmánybíróság a Áder János  indítványa  alapján vizsgálta a törvényt, ugyanis a köztársasági elnök júniusban váratlanul alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabályt.

Az alkotmánybíróság az indítvány alapján azt állaI.pította meg, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett lakástörvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.

Az Alkotmánybíróság határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A Mérce kérdésére, hogy volt-e egyeztetés a többi párttal, illetve támogatják-e a javaslatot széles körben, V. Naszályi elmondta, hogy igen, egyeztettek a többi politikai erővel is a javaslat előkészítése során, legfőképp fővárosi szinten, illetve a javaslat által érintett önkormányzatokkal.

Címlapkép: Mérce