Sokadik alkalommal szavazták le a kormánypárti képviselők az LMP nyugdíjminimum-emelésre vonatkozó javaslatát, írja a párt közleményében.
A nyugdíjminimumot nem emelték, mióta a Fidesz hatalomra került, összege változatlanul 28 500 forint.
A nyugdíjas létminimum 2019-ben 101 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ennek harmadát sem éri el tehát a jelenleg legkisebb adható havi nyugdíj.
Schmuck Erzsébet és Hohn Krisztina, az LMP képviselőinek törvénymódosítója 2,5-szeresére, 71 250 forintre emelte volna a minimálnyugdíjat. A minimálnyugdíj nem biztosítja a megélhetést és 2008 óta folyamatosan csökken az értéke, míg 2008-ban a minimálbér 41%-át jelentette, mára már csak 18%-a annak. Az LMP szerint az időseknek joguk van a tisztes megélhetéshez,
„Ehhez nem alamizsnát kell osztogatni, hanem a méltó nyugdíjat és igazságos nyugdíjemelést biztosítani a számukra.”
Habár a Fidesz most, a kampány ideje alatt sok mindent ígér a nyugdíjasoknak – 80 ezer forintos nyugdíjprémium, teljes 13. havi nyugdíj – a kormány nyugdíjpolitikája az elmúlt tíz évben a nyugdíjasok kétharmadát döntötte nyomorba. A kormány a nyugdíjasok életszínvonalának megőrzésével indokolta a nyugdíjrendszer átalakítását.
Ezzel szemben az látszik, hogy az inflációkövető nyugdíjemeléssel csak a magasabb nyugdíjat kapók jártak jól, a nagy többség folyamatosan szegényedik.
2018-ban már több mint félmillió nyugdíjas élt – nyomorgott – 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjból. Így nem meglepő, hogy egy kutatás szerint a magyar dolgozók legnagyobb félelme az, hogy egy átdogozott élet után öreg korukra komoly anyagi gondjaik lesznek. A legtöbb nyugdíjas számára a fizetésemelések és a nyugdíjemelések közötti szakadék az új rendszerben folyamatosan nő, mivel hosszú távon az árak a fizetőképes kereslethez alkalmazkodnak, a nyugdíjasok egyre nehezebb helyzetben vannak. Ebben a rendszerben a szegény még szegényebb lesz, a kisnyugdíjasokat sújtja leginkább a kormány politikája.
A kormány intézkedéseinek komoly ára van.
A koronavírus alatt elhunyt nyugdíjasok 80 százaléka a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kapók köréből került ki, az alacsonyabb jövedelműek aránytalanul nagyon mértékben szenvedték meg a járványt,
őket nem sikerült megvédeni. Nem csoda, hisz aki hétről-hétre éppen csak megél (vagy azt sem), annak nincs lehetősége átszerveznie az életét, hogy alkalmazkodjon egy életveszélyes világjárványhoz, és így sokkal nagyobb veszélynek van kitéve.
A Nyugdíjas Szervezet Együttműködési Tanácsa (NYUSZET) szerint cinikus és kicsinyes a kormány nyugdíjpolitikája. A kormány célja jelenleg, hogy kivegyen a nyugdíjrendszerből, magának hitelezi a nyugdíjakból (is) a költségvetést a kormányzat – figyelmeztetett idén nyáron a szervezet. Azonnali változtatást követelnek, és a vegyes indexálású nyugdíjszámítás visszavezetését szorgalmazzák.
Nyár végén az Utcajogász az Alkotmánybírósághoz fordult a nyugdíjminimum emelése érdekében. A hajléktalan és lakhatási nehézséggel küzdő embereknek tizenegy éve ingyenes jogi segítséget nyújtó szervezet szerint, mivel a 28 500 forintos összeg az élethez szükséges minimális feltételek biztosítására sem elegendő, ezért ellentétes az állam életvédelmi kötelezettségének követelményével, és sérti az Alaptörvény II. cikkébe foglalt élethez és emberi méltósághoz való alapvető jogot.
