Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Erőszakos hatalomátvétel zajlik Szudánban

Ez a cikk több mint 2 éves.

Szudánban ismét katonai puccsal döntik meg a politikai vezetést. A katonaság őrizetbe vette a 2019-ben kinevezett Abdalla Hamdok elnököt, rendkívüli állapotot hirdettek, miközben az elnök és a civil döntéshozás támogatói az utcákon tüntetnek. Az indulatok régóta gyűlnek, újabb bizonytalanság vár az egyik legnagyobb afrikai országra. 

Október 21-én tízezrek tüntettek Szudánban a civil politika mellett, miután a katonaság szeptemberben sikertelenül próbálta meg eltávolítani az ország egyébként is ingatag vezetését. 

Az 1989 óta regnáló Omár al-Basír elnök 2019-es megbuktatása óta az észak-afrikai országot tábornokok tanácsa irányítja. Hamdok elnököt 2019-ben az Átmeneti Katonai Tanács (TMC) nevezte ki miniszterelnökké. Hamdok elkötelezett Szudán demokratikus fordulatának véghezvitelében, és az Egyesült Államok támogatása mellett első lépései között leépítette al-Basír iszlamista fundamentalizmushoz kötődő törvényeit,  így a nők öltözködésére, oktatására és munkavállalására vonatkozó szabályokat.

Az Átmeneti Katonai Tanács tábornoka, Abdel-Fattáh al-Burháni viszont komoly kritikával illette a kormányzást az elmúlt hónapokban, és többször az országot vezető kabinet feloszlatását helyezte kilátásba. 

Az Átmeneti Katonai Tanács vezetése 2019-ben állapodott meg a civilek vezetőivel, hogy 2023 végéig biztosítják a békés átmenethez vezető kereteket. A Hamdok által vezetett Szurverén Tanács feladata, hogy 2023-ra független választásokat írjanak ki. Azonban miután szeptember 21-én a katonaság sikertelen puccskísérletet hajtott végre, a hadsereg folyamatos nyomást gyakorol annak érdekében, hogy átvegye a hatalmat. Az Átmeneti Katonai Tanácsot vezető al-Burháni tábornok október 21-én azzal vádolta a kormányt, hogy az új törvényekkel súlyosan korlátoznák a hadsereg erejét.

Egyre rosszabb a viszony a katonai és a polgári vezetés között, hiszen a Átmeneti Katonai Tanács alelnöke, Mohamed Hamdan Dadzsalo tábornok  kijelentette, hogy nem hajlandó biztosítani a kormányzati kontrollt a rendőrség és a hírszerzés felett. Korábban a katonai vezetők által irányított hivatalok súlyos korlátozásokat vezettek be a kormányzat tagjai ellen. 

John Horner, az International Crisis Group szudáni vezető elemzője szerint a konfliktus nem a katonai és a civil tagok között zajlik, hanem:

„A demokratikus átrendeződés és a diktatórikus, katonai vezetés pártolói között játszódik le”.

A katonai puccsal egy időben komoly tüntetések zajlanak Kartúmban és testvérvárosában Omdurmánban. A fennálló ideiglenes kormánnyal egyébként is kritikus Szudáni Szakértői Szövetség (SPA) tüntetésre hívta a demokratikus átrendeződés mellett elkötelezett követőit. A szervezet korábban is tüntetett az ideiglenes kormány ellen, mert az ígéretek ellenére érdemben nem vonták be őket az új kormányt övező politikai tárgyalásokba. A békés tüntetéseikre erőszakosan, több száz ember lemészárlásával válaszolt az ideiglenes kormányt támogató, hadurak által vezetett RSF („Gyorsreagálású Támogató Egység”) milícia. 

Az átrendeződés bizonytalanságára figyelmeztetett korábban a foglyul ejtett elnök

Az Egyesült Államok korábban törölte Szudánt a terrorizmus támogatásával vádolt országok listájáról, miután Kartúm normalizálta kapcsolatait Izraellel. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank engedett Szudán tartozásaiból, és lehetővé tették, hogy újabb hitelekkel biztosítsák a demokratikus átrendeződés folyamatát. 

Szudán évszázadok óta gyűrűző politikai válságai gyarmatosítás örökségében gyökereznek. Az ország 1898-ban lett brit gyarmat, ahol a rend látszatát a gyarmati hatóságok erőszakkal biztosították, amely azonban az 1956-ban elnyert függetlenség után sem tűnt el, és rövid periódusoktól eltekintve, állandó bizonytalanságban tartja az országot.

Szudánt különösen érzékenyen érintette a koronavírus-járvány okozta nemzetközi gazdasági leállás. Az ország az egyik legkisebb átoltottsággal rendelkező állam a világon, a világgazdaság perifériáján alacsony gazdasági növekedés jellemzi. Egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy az újabb politikai vihart miként lesz képes átvészelni.