Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A globális chiphiány után a kínai magnéziumhiány hátráltatja majd az autóipart

Magyarországon is gyárleállásokhoz, a termelés lassulásához vezetett idén a globális chiphiány. Európai vezetők most attól tartanak, hogy az elektronikai eszközök, autók és repülőgépek gyártásához használt magnézium hiánya fogja akadályozni a koronavírus-járvány utáni gazdasági felépülést, különösen az autóiparban.

Európa magnéziumkészletei már november végére elfogyhatnak, több iparági csoport, köztük az Európai Alumínium és az Európai Acélszövetség pénteken kiadott közös közleménye szerint. A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a magnéziumhiány az építő- és csomagolóiparban is lassuláshoz vezethet. „Az Európai Unió sürgős intézkedése nélkül ez a probléma, ha nem sikerül megoldani, vállalkozások ezreit, azok teljes ellátási láncát és több millió munkahelyet fenyeget majd Európa-szerte” – fogalmaztak.

A legutóbbi európai csúcstalálkozón – ahol Orbán Viktor miniszterelnök „rezsiharcot” vívott – Andrej Babiš, távozó cseh miniszterelnök és Angela Merkel, távozó német kancellár hívták fel a figyelmet a magnéziumhiány „katasztrófális” következményeire. Nem véletlen, hogy mindkét kormányfő olyan ország élén áll, ahol az autóipar kulcságazat.

Az utóbbi két évtizedben Kína globális monopóliumává vált a magnézium előállítása: nemcsak, hogy az európai magnézium 95%-a Kínából származik, de Kína a globális magnéziumpiac 85%-át is birtokolja. A Kínát sújtó energiaválság miatt viszont a kínai vezetés úgy döntött, szabályozza a magnéziumtermelést, hogy biztosítani tudja a lakosság energiaellátását. Kína egyelőre azt ígérte, hogy a magnéziumhiány csupán ideiglenes.

Felmerül a kérdés, hogy ha a chiphiány után magnéziumhiány lép fel, Magyarországon ki fogja viselni a termelés lassulásának következményeit, a cégek vagy a dolgozók.

Nemrégiben a Vasas Szakszervezeti Szövetség arról tájékoztatott, hogy több, elsősorban autóipari vállalat a gyárleállások miatt nem tudta ledolgoztatni a két éves munkaidőkeretet, ezért pénzben hajtaná be a dolgozókon az így keletkezett hiányt. 2020 áprilisában éppen a kormány rendelte el, hogy a cégek önkényesen, a szakszervezetek megkerülésével rendelhessenek el két éves munkaidőkeretet, aminek ideje hamarosan lejár, de a termelés nem állt helyre, így nem tudják ledolgoztatni a cégek a dolgozók „mínuszóráit”. A Vasas Szakszervezet információi szerint több magyarországi telephelyen is azt állítja a cégvezetés, hogy a le nem dolgozott órák miatt a dolgozók pénzzel tartoznak a vállalatnak.

Szijjártó Péter külügyminiszter pedig a minap megköszönte a német autógyárak „lojalitását” Magyarországhoz, amely lojalitást inkább a német vállalatok kormányzati támogatásának köszönhetünk, mintsem a magyar dolgozókhoz való lojalitásnak. A külügyminiszter a héten a kecskeméti Mercedes-gyárban járva elismételte kedvenc mottóját is, miszerint a kormány „segély helyett a munkát” támogatja, ami a valóságra lefordítva annyit tesz, „munka helyett a tőkét”. Szijjártó Péter az elektromos autók gyártását is sürgette, ami történetesen inkább tőke-, mint munkaintenzív folyamat, munkát tehát nem fog annyit biztosítani, mint a hagyományos autóipar.