A kormány a munkáltatók javára és az önkormányzatok kárára igyekszik növelni a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot, derül ki a Világgazdaság cikkéből. Csütörtökön tartotta legújabb ülését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, amelyen a felek arról döntöttek, hogy jövő évre mennyit és milyen forrásból emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.

A lap szerint a kormány azzal akarta szerdán rávenni a munkaadókat a minimálbér jelentős emelésére, hogy cserébe felvetette az iparűzési adó elengedését.

,,Új helyzet alakult ki, miután a kormány is egyetért a munkavállalókkal abban, hogy jövőre azonos mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum”– jelentette ki Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak. A tervek szerint 2022-re 20 százalékkal emelnék a minimálbért, és a szakképesítetteknek járó garantált bérminimumot is, így előbbi bruttó 200 ezer, utóbbi bruttó 260 ezer forint lenne.

A munkaadói oldal azonban még úgy is sokallta a bérek emelését, hogy az iparűzési adó mellett a szociális hozzájárulás mértékét is csökkenteni ígéri a kormány.

A szakszervezeti vezető szerint heves vitát váltott ki az ülésen a kormány legújabb javaslata, amely a helyi iparűzési adó elengedésével kompenzálná a vállalkozásokat a megemelkedő bérköltségért. Ez a kabinet számításai szerint mintegy 150 milliárd forintot hagyna a cégeknél, a szociális hozzájárulási adó (szocho) múlt héten bejelentett 4 százalékos csökkentése mellett, amely 500 milliárdot hagyott a vállalkozásoknál. Palkovics Imre azt is jelezte, hogy a szocho 2,5 százalékos csökkentése már eleve be van tervezve a jövő évi költségvetésbe, amely csak júliustól lépne életbe, ezt azonban előrehozták januárra, és ehhez jön hozzá további 1,5 százalékos mérséklés.

A kormány csak úgy hajlandó javítani a munkavállalók helyzetén, ha annak költségeit nem neki kell megfizetni. Ezt bizonyítja hétfői hírünk is, miszerint a Fidesz leszavazta a minimálbér adómentességét. A törvényjavaslatot az MSZP-s Korózs Lajos terjesztette a fideszes többségű gazdasági bizottság elé, de még azelőtt kipörgött, hogy a plenáris elé került volna. Az MSZP számításai szerint majdnem 2,5 millió magyar adófizetőn segített volna a változtatás.

A Mérce Csóti Csabát, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökét is megkérdezte az iparűzési adó eltörlésének ötletéről. –

,,Amennyiben ez megvalósul, akkor a kormányzat ezzel a döntésével nulla alkupozíciót hagy a közszférában dolgozóknak arra vonatkozóan, hogy az állam által nyújtott béren túl bármiben meg tudjanak állapodni az önkormányzatokkal.”

Az elnök figyelmeztet, hogy az önkormányzatok számára egyedül az iparűzési adó maradt önálló bevételi forrásként, ennek a terhére tudnak megállapodni saját alkalmazottaikkal, hogy milyen egyéb juttatásokat kapjanak a dolgozók. Ha ezt elveszik, akkor nem tudják semmilyen módon kompenzálni az alacsony kereseteket.

Amennyiben a kormány nem biztosít kompenzációt az önkormányzatoknak a béren kívüli juttatásokra, akkor csak átcsoportosítja a versenyszféra munkáltatói számára az önkormányzati forrásokat.

Az iparűzési adó elengedésének javaslatával a kormány tehát az önkormányzatokkal megfizettetné meg a minimálbér emelését, ám ez az adó az önkormányzatok egyik legfontosabb bevétele. Tavaly a járványhelyzetre hivatkozva a kormány rendkívüli megvonásokat eszközölt és csak a felét engedte nekik beszedni, amely miatt jelentős kiesés mutatkozott a költségvetésükben.