A Levegő Munkacsoport is kiállt az Európai Parlament által múlthéten elfogadott közlekedésbiztonsági állásfoglalása mellet, elsősorban annak egyik pontját, az egységes 30 kilométer per órás lakott területi sebességkorlátozást támogatják ők is. Amint arról honlapjukon közétett közleményükben is írnak, egy ilyen korlátozásnak nem csak biztonsági, hanem számos egyéb előnye is lenne.

Ahol már bevezettek ehhez hasonló szabályozást, ott a lassabb sebesség miatt nem csak a zaj- és légszennyezés mértéke csökkent, de a biztonságosabbá váló utakon és utak mellett megnőtt a kerékpárral és gyalogosan közlekedők száma is. Persze mindemellett a balesetek száma és súlyossága is csökkent.

Lukács András, a Munkacsoport elnöke elmondta, az autóval közlekedők számának folyamatos növekvése a környezeti károk mellett sokak számára élvezhetetlenné teszi az egyéb, egészségesebb közlekedési formákat, mint a gyaloglás, vagy biciklizés. Az egyébként is egyre mozgásszegényebbé váló életformánknak kemény hatásai vannak a szervezetünkre, növeli a különböző rákos megbetegedések, a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás kockázatát. És amint az elmúlt másfél évben tapasztaltuk, ezek egytől-egyig fokozott kockázatot jelentettek a koronavírussal szemben.

A civil szervezet szerint a kedvező tapasztalatok ellenére még sok a tévhit a 30 km/órás sebességkorlátozású övezetekkel kapcsolatban, ezért széles körű felvilágosító munkára van szükség az eloszlatásuk érdekében.

Az állásfoglalás emlékeztet: minden évben mintegy 22 700-an halnak meg, 120 ezren pedig súlyosan megsérülnek az Európai Unió útjain. Amíg egy gyalogosnak egy balesetben 50-50 százalék esélye van a túlélésre egy 50 km/h-val haladó autóval szemben, addig ugyanez az arány 90-10 egy 30 km/h-val haladó esetében, azaz itt tízből kilencen élve megúsznak egy ütközést.

A sebességkorlátozás mellett az állásfoglalás szerint az EU teljes területén be kéne vezetni a (Magyarországon már hatályban lévő) „zéró toleranciát”, mivel a halálos közlekedési balesetek negyedénél az alkohol is szerepet játszik.

Ezen kívül egy olyan „biztonságos vezetési mód” beállítás kötelező alkalmazását is szeretnék a mobil- és elektronikus eszközökben, amivel minimálisra csökkenthető a vezetők figyelmének értesítésekkel való megzavarása. Illetve a legmagasabb biztonsági fokozatú gépjárművek vásárlására és használatára adókedvezményeket és támogatásokat is nyújtanának.

Az EP úgy véli több, a közúti biztonságra és baleseti gócpontokra fókuszáló beruházásra lenne szükség. Ennek érdekében felszólította a tagállamokat, hogy a közti bírságokból befolyó összegekből hozzanak létre egy alapot, amiből közlekedésbiztonsági kezdeményezéseket valósítanának meg.

A legutóbbi adatok szerint az utak továbbra is Svédországban a legbiztonságosabbak, egymillió lakosra 18 halálos baleset jut, míg 2020-ban Romániában jelentették a legmagasabb halálozási arányt, 85 halálos balesetet egymillió lakosra vetítve. Az uniós átlag 42 halálos baleset millió lakosonként. A magyar adat ennél valamivel magasabb, 46 halálesettel, de csökkenő tendenciát mutat – ismertetette a statisztikákat a szavazás után az MTI.

Arról mi is írtunk korábban, hogy sajnos nem csak itthon, de világszerte elsősorban az autósok érdekei érvényesülnek a napi közlekedésben és a baleset megelőzéseket is általában a gyalogosokra hárítják a legtöbb helyen. Pedig az autós-gyalogos találkozásoknál szinte kizárólag a gyalogos veszítheti életét, mégsem az autósokat szabályozzuk szigorúbban, ami egyfajta áldozathibáztatói szerepkör.