Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A száz legnagyobb jogi cég több tízmillióért védte a fosszilis energiacégeket az elmúlt öt évben

„A [fosszilis energiahordozó] ipar szereplői irgalmatlan pénzeket fizetnek jogi cégeknek, hogy elkerülhessék a felelősségvállalást és blokkolhassanak szabályozó reformokat, amelyek segíthetnének elkerülni a válságot”

– nyilatkozta a brit Guardian-nek Sam Sankar, az Earthjustice nevű non-profit környezetvédő jogi szervezet képviselője a hír kapcsán, amely szerint az elmúlt öt év leforgása alatt

a világ 100 legjobb jogi cége mintegy 35 millió dollárért védte a legnagyobb széndioxid-kibocsájtókat összesen 358 bírósági ügyben egy augusztusi jelentés szerint. Az ügyekben érintett tranzakciók nagysága eléri az 1,36 billió dollárt.

A jelentés kiemeli többek közt a Paul Weiss céget, ami az Egyesült Államokban a top tízben is benne van. A cég egymaga 30 esetben védett fosszilis energiacégeket az elmúlt évek során, köztük az ExxonMobilt is, amelyet egy kiemelt jelentőségű perben azzal vádoltak, hogy félrevezeti a befektetőit a cég működésének klímaváltozásra gyakorolt hatásával kapcsolatban. A bíróság végül az ExxonMobil javára döntött az ügyben.

„Az országszerte igazságot kereső közösségek számára a végeredmény az, hogy ügyeik késnek és elakadnak az ország néhány legnagyobb ügyvédi irodája által felállított eljárási akadályok miatt.”

– kommentálta a jelentést Alyssa Johl, a Center for Climate Integrity (Klímaintegritás Központ) jogi igazgatója.

Tavaly mi is beszámoltunk arról a  perről, amelyben hágai törvényszék elé kellett állnia a brit-holland Shell olajvállalatnak, hogy a klímaváltozás elleni harc hátráltatásáért feleljen. A XX. század egyik legsikeresebb, meghatározó vállalata a vádirat szerint késlelteti a fosszilis tüzelőanyagok égetéséről való átállást, és ezzel törvényt sért. A holland bíróság végül a környezetvédőknek adott igazat, és a környezetszennyező nagyvállalatot arra kötelezték, hogy 2030-ig 45%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a cég 2019-es kibocsátásához képest.

Ugyanígy beszámoltunk arról a tavalyi ügyről is, amelyben a Greenpeace és a Fiatal Föld Barátai perelték be a norvég kormányt annak sarkvidéki olajfeltárásai miatt. Az ügy még 2016-ban indult, miután az állam új olajkitermelési engedélyt adott ki a Barents-tengerre, azóta pedig a legfelsőbb bíróságig jutott, a civilek pedig abban reménykedtek, precedenst teremtenek az olajipar sarkvidéki terjeszkedésének korlátozásában.

Álláspontjuk szerint a terv megvalósítása sérti az emberek egészséges környezethez való jogát és a norvég alkotmányt, amely elfogadta a globális felmelegedés szintjének 1,5 Celsius alatt való tartásának célját, hiszen a további olajfeltárás növelné az éghajlat felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást. A norvég legfelsőbb bíróság az ügyben felmentette a norvég kormányt, és szabad utat engedett az olajfeltárásoknak.

Az egyelőre még nincs kilátásban, hogy  nem csak nemzetállami szinten, de a hágai Nemzetközi Bíróságon is lehessen perelni a klímaváltozásban és környezetpusztításban betöltött szerepükért a nagyvállalatokat.

(The Guardian)klíma