Szeptember végén az USA Kongresszusa elfogadott egy törvényt, ami felszólítja a külügyminisztert, vizsgálja meg, hogy a török Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali szervezet terrorszervezetté nyilvánítható-e. Ha a szenátus is jóváhagyja a törvényt, akkor egy sor európai ország mellett az Egyesült Államok is komolyabb szankciókat vezethet be Recep Tayyip Erdoğan török elnök ultranacionalista szövetségesei ellen.
A több szélsőséges csoportot magában foglaló, Törökországon kívül is igen aktív Szürke Farkasok ideológiája a „török faj” és a török nemzet felsőbbrendűségén, valamint a Balkántól Közép-Ázsiáig terjedő, pántörök állam létrehozásának álmán alapul, tagjai rendszeresen követnek el támadásokat különböző egyének vagy csoportok ellen, akiket Törökország ellenségeinek vélnek.
2019 óta több EU-tagállam is szankciókat kezdett el bevezetni a Szürke Farkasok ellen. 2019 elején az osztrák belügyminisztérium betiltotta a szervezet jelképeinek – zászlajának és kézjelének – használatát, egy polcra téve őket ismertebb terrorszervezetekkel, mint a Hamász vagy a Hezbollah.
Tavaly nyáron Mérce is tudósított arról az eseménysorozatról, amelynek során a fasiszta csoport tagjai az osztrák fővárosban napokon keresztül követtek el erőszakos provokációkat a helyi kurd kisebbség és az őket támogató baloldali csoportok ellen. A támadások Bécs Favoriten negyedében történtek, az első egy kurd feminista tüntetés ellen irányult, a második pedig egy baloldali közösségi házat célzott meg. A támadások ellen a kurdokkal szolidáris bécsi Antifa akkor tüntetést szervezett, melynek során kisebb összecsapások zajlottak a baloldali tüntetők és a Szürke Farkasokat támogató ellentüntetők között, több rendőr is megsérült, kilenc embert pedig letartóztattak.
Sebastian Kurz osztrák kancellár akkor bekérette Ozan Ceyhun ausztriai török nagykövetet, miután napokon át folyamatosan utcai erőszakba torkolltak azok a tüntetések, amelyeket eredetileg a helyi kurd lakosok szerveztek a török állam által Szíriában elkövetett légicsapások miatt.
A Szürke Farkasokkal szimpatizált az a támadó is, aki idén nyáron besétált a Népek Demokratikus Pártja (HDP) izmiri székházába, ahol Deniz Poyraz, a párt egyik alkalmazottjának családtagja épp egyedül tartózkodott. A támadó, Onur Gencer túszul ejtette a 38 éves nőt, majd, miután a rendőrség legalább negyedórán keresztül már a helyszínen tartózkodott, lelőtte. Gencer ezt követően megadta magát a rendőrségnek, Poyraz belehalt a sérüléseibe.
A HDP társelnöke, Mithat Sancar szerint a merénylő tömegmészárlásra készülhetett, mivel a támadás időpontjában eredetileg egy 40 fős pártgyűlés lett volna, amit az utolsó pillanatban tettek át másik időpontra.
2020 folyamán Franciaország szélsőségesen erőszakos jellege miatt gyakorlatilag betiltotta a Szürke Farkasokat, miután a csoport tagjai megtámadtak egy örmény származású polgárt, illetve megrongáltak egy emlékművet, amit az örmény népirtás áldozatainak emeltek korábban.
Ezeken az államokon felül jelenleg EU-s szinten is zajlik a csoport terrorszervezetté nyilvánításának folyamata, Németországban és Hollandiában szintúgy.
(Ahval News)
