Az Ügyészség honlapján publikált közlemény szerint a Kazincbarcikai Járási Ügyészség vádat emelt egy ötvenes éveiben járó férfi ellen súlyos testi sértés és kapcsolati erőszak bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlott férfi párjával együtt 2019 óta él a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószentpéteren, akit elmúlt egy évben havi rendszerességgel bántalmazott, több alkalommal megütve és megrúgva őt, 2020 júniusban kést is rántott az élettársára.

Idén júniusban az ötvenes éveiben járó férfi újból az élettársára támadt a lakásuk konyhájában, megdobva őt egy kicsorbult tányérral. A támadás miatt a nyakán vágott sebet szerző nő megpróbálta elhagyni a helyiséget, ám a vádlott elállta az útját és többször ököllel ütötte őt az arcán és a mellkasán.

Ezt követően a támadó nyugtatót vett be és elment aludni. Az áldozat nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, több bordája valamint az állkapcsa is eltört. Az ügyészség közleménye szerint a büntetlen előéletű – de más ügyben letartóztatásban lévő – vádlottal szemben börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozták.

Ahhoz, hogy lássuk, milyen komoly, rendszerszintű probléma Magyarországon a nők elleni erőszak, elég csak az elmúlt hónapok híreire pillantanunk. Hétfőn írtuk meg, hogy Budapest IX. kerületében található lakóépület lépcsőházában egy férfi késsel támadt egykori barátnőjére, életveszélyesen megsebesítve őt.

Augusztusban Gödön történt hasonló késes támadás, itt a 34 éves nő életét vesztette miután a barátja többször megszúrta őt. Júliusban a X.kerületi Hős utcában egy 39 férfi olyan súlyosan bántalmazott egy nőt, hogy az belehalt a sérüléseibe.

Május végén egy nagyari férfi gyilkolta meg 32 éves élettársát és sebesítette meg tinédzser lányát. A 34 éves elkövető késsel vágta el a nő torkát, majd többször hasba szúrta saját magát, őt kórházba szállították. Szeptember közepén pedig egy engedéllyel tartott vadászpuskával kivégezte családját egy 54 éves férfi Dunakeszin, a Kisfaludy utcában, majd önmagával is végzett.

Annak ellenére, hogy a nők elleni párkapcsolati erőszak rendszerszintű probléma, a kormány nem hajlandó olyan érdemi lépéseket tenni, amelyekkel megelőzhetők lennének ezek a tragédiák. Számos nőjogi szervezet véli úgy, hogy az Isztambuli Egyezmény ratifikálása (amelyre többe között azért nem került sor, mert az egyezmény a menekült nők jogait is védi, és mert tartalmazza a kormány által elítélendőnek tartott „társadalmi nem” kifejezést)  érdemben hozzájárulhatna a nők elleni erőszak elleni küzdelemhez.