Több mint 12 tonna hal pusztult el a Velencei-tóban, a madarak és az élővilág jelentős része komoly veszteséget szenvedett, hívja fel a figyelmet az Alba Natura Civil Alapítvány Facebook-bejegyzésében. A szervezet felmérést készített a horgász társadalom körében, hogy megtudja, mik azok a legfontosabb problémák, melyek a tavat és élővilágát érintik.

Jelenleg nem tudni, pontosan milyen kár érte a Velencei-tavat, az őshonos állatokat, és a tó természeti kincseit. A problémák nem oldódtak meg, a tó vízszintje a valaha mért legalacsonyabb értékhez közeledik, ezek a gondok a horgász társadalmat is súlyosan érintették. Az Alba Natura Civil Alapítvány szerint több helyi horgász is aktívan vett részt önkéntesként a kármentés idején, segítve a hatóság munkáját. A civilek most felmérést készítettek, amelyben megkérdezték a horgászokat a tó állapotáról és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) velencei-tavi tevékenységéről.

A felmérés közleménye szerint a Velencei-tavat az elmúlt időszakban számos eddig nem tapasztalt mértékű környezeti behatás érte (vízállás drasztikus csökkenése, halpusztulások sorozata, botulizmus megjelenése az élővilágban), melyek turizmusra, a helyi vállalkozók és a települési önkormányzatok bevételeire gyakorolt hatása az idei szezon vonatkozásában már most kimutatható.

A civilek úgy vélik, hogy ami a jelenlegi adatok alapján még csak becsülhető, az az élő környezetre gyakorolt hatás, valamint a korábbi ökológiai állapotnak megfelelő visszarendeződés lehetséges időpontja. Bár vízügyi szempontból a várható csapadékmennyiség következtében a tó minimális üzemi vízszintje 3 éven belül visszaállhat, az élővilág biodiverzitásának visszaállása viszont 5-10 éves távlatban mérendő. Ez az időintervallum meghatározó módon átrendezheti a horgászok tóhoz való viszonyát, és a halgazdálkodás eddigi menetét.

Az Alba Natura Civil Alapítvány kérdőívét 15 nap alatt 334 fő töltötte ki. A kérdőív kitöltőinek több, mint 40%-a már több mint 20 éve horgászik a Velencei-tavon, 89%-a, pedig legalább 3 éve, így kijelenthető, hogy a kitöltők döntő többsége több évre visszanyúló tapasztalatokkal rendelkeznek a tó állapota és a halállomány tekintetében. A Velencei-tavat csak a válaszadók 14%-a ítélte meg horgászati szempontból vonzó helyszínként, a haltelepítések mértékével és minőségével a pedig 79%-uk nem elégedett, 16%-a szerint elfogadható, 4% szerint pedig megfelelő.

A MOHOSZ velencei-tavi kirendeltségének szakmai tevékenységére összességében a válaszadók több, mint 65%-a egyes, közel 22% pedig kettes osztályzatot adott. Az válasz átlaga alapján az összesített eredmény 1,50.

A kérdőív végén a kitöltőknek arra is lehetőségük volt, saját véleményüket is megosszák arra vonatkozóan, hogy miben szeretnének változást elérni. Ezeket a civilek a MOHOSZ képviselői felé konkrét javaslatokkal kiegészítve fogják tovább adni.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteki közleménye szerint megkezdődtek a munkálatok a Velencei-tó vízszintjének megemelésén. A tervek szerint október alatt összesen nagyjából másfélmillió köbméter vizet engednek át a Pátkai-víztározóba, hogy közben a a Magyar Országos Horgász Szövetség lehalássza a Zámolyi-víztározót. Hogy ezek után magába a Velencei-tóba mennyi víz kerülhet és mikor, azt nem tudni. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) vasárnaptól többnapos üzempróbát tartanak majd a vízügyi szakemberek, hogy megállapítsák, milyen hatással van a Velencei-tó vízminőségére és élővilágára, ha megkezdik a vízpótlást a Pátkai-tározóból a tóba.