Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szénbányászatból jelentős vagyonra szert tevő demokrata szenátor fogja kidolgozni az USA új klímatörvényét

Mióta a Demokrata Párt idén januárban többséget szerzett az amerikai törvényhozás felsőházában, a Szenátusban, a korábbinál sokkal többet szerepel a hírekben a szebb napokat is megélt iparáról, konzervativizmusáról és John Denver daláról ismert Nyugat-Virginia.

Ez annak köszönhető, hogy a patthelyzet alakult ki a Szenátusban, a demokratáknak csak Kamala Harris alelnök szavazával van meg a többségük. Ezért a pártnak minden képviselőjére szüksége van ahhoz, hogy törvényeket fogadhasson el, beleértve Joe Machin-t, Nyugat-Virginia szenátorát is. Az Appalache-hegységbeli államot 5 évig kormányzóként vezető, a Szenátusban 2010 óta ülő Manchin számos kérdésben képvisel konzervatívabb nézeteket még a párt centrista tagjaihoz képest is, nem beszélve az olyan a baloldali demokrata politikusokról mint Alexandria Ocasio-Cortez vagy Bernie Sanders.

Mióta Joe Biden személyében a Demokrata Párt adja az Egyesült Államok elnökét, Manchin sportot űz abból, hogy bejelenti, csak abban az esetben szavazza meg a Biden-kormányzat legfontosabb prioritásaihoz kapcsolódó, a republikánus szenátorok által egyhangúan ellenzett törvénytervezeteket  ha azokból kikerülnek az általa nem támogatott elemek.

A 15 dolláros szövetségi minimum órabér is azért nem került bevezetésre mert az egyébként az USA egyik legszegényebb tagállamát képviselő Manchin nem támogatta azt, annak ellenére, hogy Biden-adminisztráció eredetileg a minimálbéremelést szánta a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot orvosolni kívánó helyreállítási alap egyik sarokkövének.

A nyugat-virginiai szenátor emellett ellenzi annak a filibusternek nevezett törvényhozási procedúrának az eltörlését is, amelynek hála az ellenzékben lévő republikánusok néhány kivételtől eltekintve bármilyen törvénytervezetet blokkolhatnak, ha az nem bírja legalább 60 szenátor támogatását.

Manchin nagyon jól tudja, hogy viselkedése hiába frusztrálja a pártvezetőséget és a progresszív demokratákat egyaránt, a párt nem tudja partvonalra szorítani őt, hiszen amellett, hogy szükségük van a szavazatára, feltételezhetően nem tudnának egy másik jelölttel választást nyerni az egykor erősen a demokraták felé húzó, de az utóbbi évtizedekben az USA egyik legkonzervatívabb államává váló Nyugat-Virginiában.

Miközben a legutóbbi három elnökválasztáson a republikánus jelöltek (Mitt Romney és Donald Trump) rendre 60 és 70 százalék közötti eredményekkel húzták be az államot, addig a fegyvertartás érdemi korlátozását ellenző, jobboldalibb fiskális politikát képviselő Manchint minden alkalommal relatíve nagy többséggel választják újra. Ráadásul legutóbb 2018-ban nyert egy újabb hatéves mandátumot, így egészen a következő elnökválasztásig okozhat fejfájást a Demokrata Pártnak.

Ezért a jó viszony megőrzése érdekében a párt nemcsak komolyan veszi a politikus aggályait, de fontos pozíciókhoz is juttatja őt. Jelenleg Joe Manchin a Szenátus energetikai és természeti erőforrásokért felelős bizottságának az elnöke, és mint ilyen ő felelős a Biden-által tervezett, 3,5 billió dolláros jövő évi költségvetési törvénycsomag klímavédelemért felelős törvénytervezeteinek megalkotásáért. A csomag része egy 150 milliárd dolláros, Clean Electricity Performance Program névre hallgató tervezet is, ami arra kötelezné az energiaszolgáltatókat, hogy folyamatosan álljanak át a megújuló energiaforrások használatára, ehhez pedig bőkezű állami ösztönzőket is biztosítana.

Azonban kiderült, hogy nem csak azért  képzelhető el nehezen egy valóban ambiciózus klímatervezet, mert Manchin az állama gazdasági érdekire (az ipari hanyatlás ellenére még mindig Nyugat-Virginia az USA második legnagyobb kőszén-kitermelője) hivatkozva csak egy felhigított változatát támogatná az említett programnak

A politikus személyes vagyonának gyarapodása is jelentős részben köthető a környezetszennyező bányaiparhoz.

A nyugat-virginiai szenátornak több millió dollár értékben vannak részvényei abban a kőszén-értékesítéssel foglalkozó, Enersystems nevű vállaltban, amelyet ő maga alapított 1988-ban. Mióta Manchin politikusi pályára adta a fejét, a vállalatot a fia vezeti, ám a politikus 2020-ban így is 490 ezer dollár osztalékot vett ki a cégből. Emellett a Szenátus 100 tagja közül Manchin kapja a legtöbb kampánytámogatását a szénbányászatban és a kőolaj-és földgáz-kitermelésben érdekelt nagyvállalatoktól.

A politikus 2010-ben egyébként azzal hívat fel magára a figyelmet, hogy egy kampányfilmjében egy vadászpuskával lőtt rá az Obama-kormány egyik klímavédelmi törvényének kifüggesztett szövegére, ezzel fejezvén ki, hogy nem támogat egy olyan környezetvédelmi elképzelést sem, amely ártana Nyugat-Virginia iparának. Ennek fényében érthető, miért aggódnak sokan, hogy Manchin elszabotálja a demokraták ambiciózus klímavédelmi programját.

Ambiciózus intézkedések nélkül azonban nem csak az képzelhető el nehezen, hogy teljesülhet Biden azon vállalása, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökken  fosszilis energiahordozókból származó kibocsátása, de a globális klímaváltozást is nehezen lehetne megfékezni, hiszen ahogy arra az ENSZ  Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének augusztusi jelentése is rámutat, csak radikális lépésekkel kerülhető el a közelgő klímakatasztrófa.