Orbán Viktor miniszterelnök Szlovéniába utazott, ezért a kormányülést kivételesen kedden tartották meg, így a kormányinfó is egy nappal előbbre csúszott – tájékoztatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a járványhelyzettel kapcsolatos információk közlésével kezdte a mai tájékoztatót. A következő hullámok el fognak térni az eddigi háromtól: a számok növekedni fognak, de a fertőzések számának ugrásszerű növekedését nem fogja követni a kórházba kerülők száma, a lélegeztetőgépre kerülők száma és az elhunytak száma – mondta a miniszter, ezért „a kormány nem kívánja a lezárások politikáját folytatni”, Magyarország az egyik legbiztonságosabb és legszabadabb ország a miniszter szerint. Hozzátette: 400 ezer 60 év feletti ember még mindig nem oltatta be magát, őket továbbra is arra biztatja a kormány, hogy éljenek a lehetőséggel, aki pedig felvette már az első kettőt, vegye fel a harmadik oltást is ebből a korosztályból (de a fiatalabbaknak sem ellenjavallott).
Mint arról tegnap este a Mércén is beszámoltunk, a kormány a veszélyhelyzet január 1-ig tartó meghosszabbítását kezdeményezi. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: semmilyen szabadságjogi korlátozással nem fog járni, ugyanakkor a kormány „reakcióképességére” szükség lesz – indokolta a rendeleti kormányzás meghosszabbítását. (Ugyanitt érdemes megjegyezni: helyi népszavazást továbbra sem lehet tartani, miközben az országos népszavazást engedélyezte a kormány, aminek a lehetőségével egyből élt is Orbán Viktor). Gulyás szerint minden eshetőségre van terv, de az a szándék, hogy a negyedik hullám ne befolyásolja olyan mértékben az ország működését, mint az előző három tette.
Arra, hogy miért mentették fel a vadászati világkiállítást az augusztus 20-ai ünnepséghez, illetve az Eucharisztikus Kongresszushoz hasonlóan a járványügyi szabályok alól, azt válaszolta a miniszter, hogy a jelenlegi fertőzöttségi adatok mellett ez az intézkedés indokolt volt, külföldi vendégek belépésére pedig máshogy nem lenne lehetőség.
Arra a kérdésre, hogy mi alapján vezethet be esetleges korlátozásokat újra a kormány, a miniszter csupán azt válaszolta: miután alapvetően más a jelenlegi járványhelyzet, mint korábban, a fertőzésszám is másképp esik latba, mint korábban.
Minden számot figyelnek, de konkrét sarokszámok nincsenek meghatározva, így mindig az előrelátható helyzethez igazodva dönt a kormány; az emberi egészség és az élet védelme a fő szempont – mondta. A miniszter arról is beszélt: nem kizárt, hogy a védettségi igazolvány szerepe tovább nőhet, de úgy látják, a jelenlegi szabályozás elegendő.
Azzal kapcsolatban is zajlik egyeztetés, hogy legyen-e lehetőségük a munkáltatóknak az oltás kötelezővé tételére a dolgozók számára. Gulyás szerint jogos igény a munkáltatók részéről, hogy számíthassanak a dolgozókra – vagyis, hogy oltassák be magukat, elkerülve a megbetegedést, illetve a kollégáik megfertőzését. A miniszter szerint a kormány nem tenne ezzel különbséget az oltottak és oltatlanok között, mert a különbség alapvetően is létezik közöttük. A miniszter újságírói kérdésre közölte:
amíg lehet, szeretnének várni a dolgozók kötelező oltásával, de ha szükséges, azonnal határozni fognak róla.
Szerinte a kormány érti, hogy hátrányos megkülönböztetésnek érzik az oltatlanok a kötelező oltást, mert valóban az, ugyanakkor ebben a járványhelyzetre tekintettel alkotmányos lehetőség van rá. Az eredetileg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökéhez, Parragh Lászlóhoz kötődő javaslattal kapcsolatban nemrég arról írtunk: Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a legtöbb helyen plusz juttatásokat kaptak az oltást vállaló dolgozók, amit szívesen megspórolnának a munkáltatók a kötelező oltás bevezettetésével.
Az oltóanyaghelyzettel kapcsolatban azt mondta, folyamatosan érkeznek a szállítmányok, bőven van elegendő oltóanyag további oltásokra és harmadik oltásokra is. Arról is tájékoztatott, hogy folyamatban van egy új uniós beszerzési kezdeményezés a 12 éven aluliaknak adható Pfizer-oltással kapcsoaltban. Ebben a beszerzésben Magyarország is megrendelőként vesz részt – közölte.
Arra a mai hírre reagálva, miszerint az EMMI nem engedi, hogy a hatodik évfolyam fölött digitális oktatásra álljanak át az iskolák indokolt esetben, Gulyás azt mondta, a kormány aktuálisan hoz róla döntést, hogy be kell-e zárni egy iskolát, vagy sem.
Szerinte mindennek az alapja, hogy működjenek az iskolák, a kormánynak ugyanakkor megvan a lehetősége, hogy egyes esetekben közbelépjen, de általános bezárásra nincs kormányzati szándék.
Miután többek között a Magyar Orvosi Kamara is maszkviselést ajánlott beltéren, Gulyás erre vonatkozó kérdéseket is kapott. A miniszter közölte, ha „orvosi konszenzus” lesz a zárt helyeken történő maszkviselésről, bevezeti a kormány, de az elsődleges védekezést szerinte az oltás jelenti. Hogy milyen mértékben törekszünk a biztonságra, abban meg kell találni az egyensúlyt, és nem érdemes azt a látszatot kelteni, hogy a maszk olyan hatásos, mint az oltás – mondta.
Egyéb témákra áttérve felmerült az a tegnapi hír, mely szerint durván megugrott tavaly az öngyilkosságokat száma. Gulyás szerint az áldozatsegítéssel kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter törvényjavaslattal készül, a 2020-as öngyilkossági számok mögött pedig nem feltétlenül a pszichiátriai ellátás minősége áll, hanem a járványhelyzettel járó bezártság, ezért az a jó, ha a nyitás politikáját képviseli a kormány, és hagyja működni az országot.
A miniszter szerint elképzelhetetlen az azonos neműek házasságának engedélyezése Magyarországon. Van lehetőségük élettársi viszonyra, házasság viszont az ő esetükben nem lehetséges – mondta. A nyáron elfogadott – a kormány által gyermekvédelminek nevezett – homofób törvénnyel kapcsolatban Gulyás azt mondta, nem terveznek változtatni rajta, az iskolai szexuális felvilágosítást végző szervezeteket pedig nem fogja kijelölni a kormány.
A miniszter arról is beszélt, zajlanak a tárgyalások a munkáltatókkal a minimálbér-emelésről, ami a tervek szerint januártól elérné a 200 ezer forintot.
