A jelenlegi klímatörvény megsemmisítését, és a klímavészhelyzet kihirdetését követeli az ellenzék, az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy a bírói szerv helyezze hatályon kívül a kormány, szerintük „kiherélt” jogszabályát. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, Bősz Anett, az DK frakcióvezető-helyettese, Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője, valamint Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja keddi sajtótájékoztatójukon az Alkotmánybíróság épülete előtt jelentették be a kezdeményezést.

,,Az ellenzék által benyújtott klímajavaslatot a kormány kiherélte”.

Elsőként az LMP-s Schmuck Erzsébet szólalt fel, aki emlékeztetett, tavaly elsőként az ellenzék nyújtotta be a klímatörvény tervezetét az Országgyűlésben, ám az elfogadás előtt a kormánypártok szerintük igencsak megrövidítették a dokumentumot, így az eredeti javaslatban megfogalmazott célok nagy részét a hatályban lévő jogszabály már nem tartalmazta. Schmuck úgy véli, a klímatörvény a jelenlegi formájában nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben foglaltakat Magyarország teljesíteni tudja, valamint hogy az éves hőmérséklet emelkedést másfél celsius fok alatt tartsák. Szerintük ugyancsak  elfogadhatatlan, hogy  a jogszabály alapján csak 40%-al kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az LMP országgyűlési képviselője elmondta, számos országban fordultak már bírósághoz civilek és zöld szervezetek a klímatörvényekkel kapcsolatban.  Kiemelte a német Szövetségi Alkotmánybíróság áprilisi ítéletét, mely kimondta, hogy a nem megfelelő klímajogok szabadságjogokat sértenek. ,,Bízunk benne, hogy az Alkotmánybíróság helyt ad a beadványunknak”-mondta.

A klímatörvényt, melynek most a megsemmisítését kezdeményezik, még az LMP-s Tordai Bence nyújtotta be a parlamentben, viszont szerinte mára már ,,rá sem ismerni” az eredeti verzióra. Szerinte a 4 klímacélból, melyet az ellenzék megfogalmazott 3-at kidobtak a javaslatból, a 14 eszközből pedig, amely a klímaváltozás kezelését szolgálták volna 10-et szintén eltávolítottak.

,,A Fidesz fogta a javaslatot, kidobott belőle mindent, ami értékes és most egy kétoldalas fecnit neveznek klímatörvénynek.”

Bősz Anett szerint, a 21 század környezeti kihívásai már itt állnak előttünk, melyekre válaszolnunk kell, ugyanis ,,nem az a kérdés hogy 2050-ben mi lesz, hanem hogy most, 2021-ben mit kell tenni”. Elmondta, a klímaváltozásnak már most számos halálos áldozata van. Ha a kormány nem veszi komolyan a felelősségét, akkor mind elveszünk. Elmondta, a DK támogatja az önálló környezetvédelmi- és klímaminisztérium létrehozását.

,,Ez a törvény arról szól, hogy a kormány írásba foglalta, hogy 10 évig nem kíván foglalkozni a klímaváltozással. Szeretnénk, ha a zöld politika nem a szőnyeg alá lenne söpörve, hanem egy olyan cél lenne amivel a pártok közösen foglalkoznának.”

-fogalmazott a Momentumos Hajnal Miklós.

Tóth Bertalan az MSZP képviselője szerint a Fidesz a klímapolitikára is ,,bizniszként” tekint, hogy ,,mennyi uniós pénzt lehet belőle beszerezni”. Nem segít azonban az  energiaszegénységben élőknek akik korszerűtlen épületekben élnek, csak a vagyonosabbaknak nyújt támogatást.

Schmuck Erzsében a Mérce kérdésére elmondta, szerinte az gazdaság nem fenntartható ami 1 vagy 2 lábon áll, ahogy arra a koronavírus-járvány is rámutatott.  A képviselő a kis és középvállalkozások megerősítésében látja a gazdaság jövőjét, szerinte „sok lábra kell helyezni a gazdaságot”. Úgy véli a nagyüzemi gazdálkodásban is komoly változásokra van szükség, ugyanis a jelenlegi formájában az rendkívül környezetkárosító.

A klímaváltozás elleni harc jogi útra terelése szorosan illeszkedik egy nemzetközi tendenciába. Az utóbbi években több európai országban is kedvező ítéletek születtek zöld mozgalmak javára, akik bírói szerveken panaszolták be a szerintük nem elégséges klímatörvényeket, vagy környezetszennyező tevékenységet folytató intézményeket.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a német Szövetségi Alkotmánybíróság áprilisban mondta ki, hogy a hatályban lévő szövetségi klímavédelmi törvény vállalásai nem elegendőek, mi több, a jogszabály szabadságjogokat sért azzal, hogy túlságosan kitolja időben a károsanyag-kibocsátás csökkentésének terheit.

2019-ben a holland Legfelsőbb Bíróság ugyancsak kedvezően döntött az Urgenda nevű zöld alapítvány és több mint 900 felperes javára, mikor döntésében szorgalmazta a klímaváltozás elleni harcot. A bírói szerv határozatában kifejtette, hogy a kormánynak komolyabb lépéseket kell tennie, hogy megakadályozza a globális felmelegedést az alapvető jogok védelmének érdekében. A döntés értelmében a holland bíróság arra kötelezte a kormányt, hogy 2020 végéig legalább 25 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990 -es szinthez képest.

A Föld Barátai hollandiai tagszervezete a holland székhelyű Shell olajcég ellen nyújtott be bírósági keresetet, amely alapján a holland bíróság májusban arra kötelezte a környezetszennyező nagyvállalatot, hogy 2030-ig 45%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a cég 2019-es kibocsátásához képest. Az ítélet komoly előrelépés a zöld mozgalmak küzdelmében, ugyanis nem egyszerű kártérítésre ítéltek egy környezetpusztító céget, hanem konkrét cselekvésre.

A Greenpeace és a Fiatal Föld Barátai a norvég kormányt perelték be a sarkvidéki olajfeltárások miatt. Az ügy még 2016-ban indult, miután az állam új olajkitermelési engedélyt adott ki a Barents-tengerre, azóta pedig a legfelsőbb bíróságig jutott, ám tavaly decemberben a zöldek elvesztették a pert.