Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Szövetségi Alkotmánybíróság szerint nem elégséges a német klímavédelmi törvény

Ez a cikk több mint 3 éves.

A német Szövetségi Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelenleg hatályban lévő szövetségi klímavédelmi törvény által vállaltak nem elegendőek. A testület több felperes kérésére vizsgálta meg a problémát és arra a döntésre jutott, hogy a törvény szabadságjogokat sért azzal, hogy időben túlságosan kitolja a károsanyag-kibocsátás csökkentésének terheit.

A Szövetségi Alkotmánybíróság csütörtökön jelentette be döntését, amiben kötelezték a törvényhozókat, hogy a következő év végéig szabályozzák részletesebben a 2030 utáni időszakra vonatkozó üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésére irányuló céljaikat.

Azt is elmondták, a fiatal felperesek szabadságjogait sérti a törvény, hiszen „visszafordíthatatlanul kitolja a magas kibocsátás-csökkentési terheket a 2030 utáni időszakra.”

A globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2 fok alá, illetve 1,5 fokra való csökkentése a jelenlegi szabályozások mellett csak egyre sürgetőbb és rövid távú intézkedésekkel valósítható meg. Így tulajdonképpen csak tovább tolja ki a klímavédelmi korlátozások felelősségét és következményeit.

„Gyakorlatilag minden szabadságjog potenciálisan összefügg a jövőbeli káros anyagok kibocsátásának csökkentésére irányuló kötelezettségekkel, mivel minden emberi életre hatással van az üvegházhatású gázok kibocsátása. Éppen ebből kifolyólag érintenek mindenkit a 2030 után bekövetkező drasztikus korlátozások „

– fogalmazott az Alkotmánybíróság közleményében. Kihangsúlyozták, a szabadságjogok védelme érdekében a törvényhozásnak óvintézkedéseket kellett volna tennie.

Peter Altmaier, Németország gazdasági minisztere, és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja Twitteren osztotta meg gondolatait a döntéssel kapcsolatban. Szerinte az Alkotmánybíróság döntése „korszakalkotó a klímavédelem és a fiatalok jogai szempontjából, valamint biztosítja a gazdaság tervezését”.


Olaf Scholz alkancellár, az SPD kancellárjelöltje a politikus szavaira Twitteren reagált: „Kedves Kolléga, ha jól emlékszem, éppen ön és a CDU / CSU akadályozta meg azt, amit most a Szövetségi Alkotmánybíróság sürgetett. De még gyorsan korrigálhatjuk.”

Az Alkotmánybíróság döntése a 2021-es választási „szuperévben” vélhetően a Zöldek kampányát fogja megerősíteni. Annalena Baerbock, a Zöldek 10 napja megnevezett kancellárjelöltje „történelminek” nevezte a döntést, és kijelentette, a következő évek ügydöntőek lesznek a kérdésben.

Az Alkotmánybíróság döntését a zöldmozgalmak is üdvözölték.

A szövetségi kormány bepanaszolt klímatörvény csomagját még 2019 végén fogadta el a Bundestag, amely Németország 2015-ben tett károsanyag-kibocsátásra vonatkozó vállalásait lazította fel. A törvény többek közt a széndioxid-kibocsátás 2040-re ígért csökkentésének mértékét vágta vissza, továbbá azt a korábban tett vállalást is visszavonta, miszerint Németország 2050-re karbonsemlegessé válik– ehelyett csupán azt kötötték ki, hogy az ország törekszik majd ennek a célnak az elérésére. A kormány klímacsomagját benyújtásakor környezetvédelmi aktivisták, a Zöldek, a Balpárt, valamint a nagykoalícióban részt vevő Szociáldemokrata Párt (SPD) egyes politikusai is kritizálták.