Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kik azok, akik lelkifurdalást keltenek bennünk egy eldobott nejlonzacskó miatt? Interjú Line Niedeggennel a Fridays for future német klímaaktivistájával

A Mérce korábban beszámolt a rajnai és dunai árvizek kapcsán a klímavédelem és a zöld átállás elszabotálásáról Németországban. A szabotázs mögött természetesen a gazdasági érdekek és a gazdasági szereplők politikai lobbyereje húzódik meg.

Jánosfalvi Péter: Frau Niedeggen, milyen felelőssége van Németországnak a klímaváltozásban?

Line Niedeggen: Németország a negyedik helyen áll az üvegházhatású gázok kibocsátása terén, és idén is a 10 legnagyobb kibocsátó ország között lesz. A gyarmatosítás óta az olyan államok, mint Németország, nem vállalják a felelősséget az emberek és a természet kizsákmányolásáért. Miközben mi továbbra is a fosszilis pusztításba fektetünk be, és tovább szítjuk az éghajlati válságot, az éghajlati jólétről mesélnek.

Jánosfalvi Péter: Ön milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy Németország kiszervezi keletre és délre, többek között Magyarországra az ipari szennyezést, illetve Ön szerint megfelelő súllyal és kellően tematizálva jelenik-e meg ez a kiszervezés a német klímamozgalomban? Magyarország kapcsán például tisztán látszik, hogy a német politikai elit a szavak szintjén elhatárolódik Orbán Viktortól (jogállamiság, sajtószabadság, stb.), azonban az üzletelés minden eddiginél olajozottabban folyik.

Line Niedeggen: A kizsákmányolás és a pusztítás elmozdulása súlyosbítja az éghajlati válság igazságtalanságait, és sokkal inkább a figyelem középpontjába kell állítani. A történelmi hatalmi viszonyokat mindig figyelembe kell venni, amikor az éghajlati válság hatásaiért és az azokhoz való alkalmazkodásért való felelősségről van szó. A német klímamozgalomnak is azokra kell összpontosítania, akik a leginkább tapasztalják az éghajlati válság hatásait és igazságtalanságait, és itt még sokat kell tanulnunk.

Jánosfalvi Péter: Hogyan értékeli Ön a karlsruhei Szövetségi Alkotmánybíróság 2021. április 29-i, 2021/31-es számú határozatát, amelyben szigorúbb klímavédelmi intézkedések végrehajtására kötelezték a szövetségi kormányt?

Line Niedeggen: Az ítélet azt mutatja, hogy a jogi törvények nagyon jól értik a természet törvényeit, ellentétben a politikusokkal. A döntés eddigi hatása azonban túlságosan lassú, még az új klímatörvény is teljesen elégtelen, és nem várhatunk a következő perig.

Az ítélet fontos kérdése, hogy a MAPA-országoknak (Most Affected People and Areas – Leginkább Èrintett Emberek és Területek) mostantól könnyebb lesz-e a szennyező államokat nemzetközi eljárásokban felelősségre vonni, szankciókat, jóvátételt és kényszerintézkedéseket kérni?

Jánosfalvi Péter: Az eurostat adatok szerint a károsanyag-kibocsátás nagyságrendileg 90%-ban köthető az ipari nagyvállalatokhoz és 10%-ban a lakossági fogyasztáshoz. Hogyan alakulhatott ki mégis az a közvélekedés, hogy nekünk kell lelkiismeret-furdalásunk legyen egy eldobott nejlonzacskó miatt?

Line Niedeggen: A fosszilis kapitalizmus a környezetvédelmet is el akarja adni. Soha nem arról volt szó, hogy kevesebbet pusztítsanak, mert az nyílván kevesebb termelést is jelentene. Az olyan vállalatok, mint a British Petroleum, sikeresen hárították a felelősséget az egyéni fogyasztókra, és olyan fogalmakat találtak ki, mint a szénlábnyom, hogy másokban bűntudatot keltsenek.

Jánosfalvi Péter: A klímavédelmi diskurzusban olyan ügyek mint a sebességkorlátozás a német autópályákon, a repülés visszaszorítása, vagy a húsevés csökkentése hangsúlyosan vannak jelen. Ön milyen jelentősséget tulajdonít ezeknek a kérdéseknek?

Line Niedeggen: A Fridays for Future Németország a kezdetektől fogva egyértelmű követeléseket fogalmazott meg: A szénenergia gyors kivezetése, a megújuló energiaforrások bővítése, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetése. A húsevésről és a sebességkorlátozásról szóló viták elvesztegetik azt a kevés időt, ami az igazságos átalakulásra maradt. Mint ilyenek, ezek a kérdések elvonják a figyelmet arról a kérdésről, hogy kinek kell valójában fizetnie a változásért. A gazdagok és a vállalatok azok, akik és amelyek évszázadok óta a kizsákmányolás révén profitot termelnek.

Jánosfalvi Péter: Hogyan értékeli Ön a kancellár-jelöltek klímavédelmi állásfoglalásait, s összességében a politikai elit teljesítményét?

Line Niedeggen: Egyetlen pártnak sem sikerült tervet bemutatnia arra vonatkozóan, hogy Németország hogyan tudna reálisan hozzájárulni az 1,5°C-os vállaláshoz. Az ambiciózus intézkedések helyett a jelöltek különböző sebességgel haladnak az éghajlati összeomlás felé vezető úton. A jelenlegi, üres ígéretekkel teli politika egy hazugság, amelyet le kell lepleznünk. Ezért hívunk globális klímasztrájkra szeptember 24-én, azaz két nappal a németországi szövetségi választások előtt. Ezrekkel az utcán megmutatjuk, hogy a következő kormány nem tud minket üres szavakkal megetetni.

Jánosfalvi Péter: Milyen hatással lesz Ön szerint a klímavédelem kérdése az őszi szövetségi választásokra?

Line Niedeggen: A szövetségi választásokat sokan „klímaválasztásként” emlegetik, de a kampány eddig megdöbbentően üres volt. Minden fél az éghajlatvédelemről beszél, de egyértelmű, 1,5°C-os cselekvési tervek nélkül. Véleményem szerint a választókban minden eddiginél nagyobb a változás akarása.

A szövetségi választások nem azért lesznek klímaválasztások, mert a globális éghajlat, a légkör és a CO2 mindennél fontosabb, hanem azért, mert az éghajlati válság okozza és erősíti a szegények, a nők, a transzneműek, a feketék és a migránsok strukturális kizsákmányolását.

Kiemelt kép: Line Niedeggen klímaaktivista beszédet mond Berlinben. (Fotó: Wikipédia)