A világjárvány lesújtó következményei az élet minden területén érződtek, de leginkább a már amúgy is leterhelt egészségügy sínylette meg az elmúlt másfél évet. Azonban ahelyett, hogy a szakmabeliek terheit a kormány csökkentette volna, az új szolgálati jogviszonnyal szinte megadta a kegyelemdöfést az egészségügyi szakdolgozóknak. 

Az elvett juttatások és a csökkenő kereset miatt egyre többen gondolkodnak a pályaelhagyáson. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) a szakmabeliek meghatalmazására július 31-ére, szombatra szervez országos demonstrációt. A tiltakozásra több tucat civil és szakmai szervezetet mozgósított annak érdekében, hogy az immár másfél éve tartó világjárvánnyal küzdő egészségügyi szakdolgozók szükségleteit végre komolyan vegye a kormány.

Az akció túlmutat az ágazatban tevékenykedők problémáin, hiszen az egészségügy helyzete egy egész társadalmat érintő kérdés. A Mérce Dr. Balogh Zoltánt, a MESZK elnökét is megkereste az ügyben.

A márciusban életbe lépett egészségügyi szolgálati jogviszony több ízben is átalakította az ágazatban dolgozók munkakörét, jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorta őket. És csak tovább növelte az orvosok és az szakdolgozók közti bérszakadékot.

Korábban egy szakdolgozó bére például még 50% volt egy orvosénak, az új jogviszonnyal ez az aránya 30%-ra csökkent.

A MESZK a kamarához érkezett megkeresések és az egyre növekvő elégedetlenségre utaló jelzések alapján országos felmérést indított azzal a céllal, hogy megtudják, a tagság nyomásgyakorlás mely formáira lenne nyitott. A kérdőív kitért a dolgozók keresetcsökkenési problémáira, illetve pályaelhagyási szándékaira is. 

Eszerint akadtak olyan dolgozók, akiknek nem hogy nem nőtt, hanem még csökkent is az alapilletménye 2021. március 1. után a megváltozott munkaköri besorolásnak köszönhetően. Sokaknak további keresetcsökkentést jelentett az ügyeleti díjak és műszakpótlékok százalékos csökkentése, egy jelentős kör számolt be a kollektív szerződés egyoldalú felmondásával a pénzbeli és természetbeni juttatások elmaradásáról is. Ráadásul a válaszadók 17,2 százaléka (1623 fő) azt tervezi, hogy még idén elhagyja az egészségügyet, 45 százalékuk (4265 fő) pedig várakozó álláspontot van.

A szolgálati jogviszony okozta problémák tehát széleskörűen jelen vannak a szakmában, a dolgozók pedig az érdekképviselet radikálisabb formáit is hajlandóak igénybe venni. 

A kérdőívben a kitöltők felhatalmazták a kamarát, hogy országos demonstrációt szervezzen az egészségügyi szakdolgozók jogaiért. A MESZK most „nagygyűlést” szervez a Hősök terére július 31-én, ahova a szakmabeliek mellett civilek és szakmai szervezetek képviselőit is meghívták. 

,,Elmondható, hogy a magyar dolgozói társadalmat képviselő szakmai csoportosulások, szervezetek értik, érzik és támogatják köztestületünk céljait, amik teljes mértékben visszahatnak a betegellátás javítására, a betegek és a lakosság elégedettségére, tehát túlmutatnak az egészségügyi szakdolgozók jogállási és megélhetési kérdésein”

-nyilatkozta a Mércének Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. 

Eddig összesen 63 szervezet képviselője fejezte ki támogatását, ami rávilágít arra, hogy az egészségügy, a magyar ápolás ügye közügy, jelentette ki Balogh. A MESZK egyes szakmai tisztségviselőket és érdekképviseleti vezetőket személyesen is meghívott a tiltakozásra, köztük Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterét, és Pintér Sándor belügyminisztert. Utóbbi írásos levélben reagált a megkeresésre, melyben kijelentette, az egészségügyi dolgozók áldozatkészsége ismert a kormány előtt, és részvétét fejezte ki a járványban elhunyt dolgozók hozzátartozói felé.

A belügyminiszter azonban a minisztérium hatáskörére hivatkozva nem tartja indokoltnak a részvételét a „nagygyűlésen”. Ezzel szemben Kásler Miklós eddig még válaszra se méltatta a Kamarát.

Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben a magyar társadalom széles rétegei szembesültek azzal ,,a felelősségteljes, szakmai tudást igénylő, embert próbáló és heroikus munkával, amit az egészségügyi dolgozók végeztek”. Kijelentette, az egészségügyi szakdolgozók nélkül nem lett volna sikeres a védekezés és a betegellátás, azonban most arra kell fókuszálni, hogy minden ágazatban dolgozó motivált és elismert legyen, és a közelgő negyedik hullám árnyékában is a hazai állami egészségügyben lássa jövőbeni szerepét.  

Balogh a Mércének elmondta, az egészségügy bizalmi kapcsolaton alapuló csapatmunka, amiben minden szakembernek megvan a sajátos feladata, kompetenciája. Ha ebből az egységből valamelyik tagot kiemelik, és csak rájuk fókuszálnak, akkor megbomlik a munkabéke, ami nem szolgálja a betegellátás megfelelő színvonalának biztosítását. A mostani jogviszonnyal az orvosok ügyeleti bérezése is átláthatatlanná vált, de a szakdolgozóktól több juttatást is elvettek, ami tovább növelte a bérszakadékot az ágazaton belül.

Az egyre kritikusabbá váló létszámhiány pedig betegbiztonsági, sőt ellátásbiztonsági kérdéssé válik, amivel határozottan, következetesen kell foglalkozni.

,,Meg kell fizetni és honorálni kell a szakmában eltöltött, sokszor több évtizedes munkaviszonyt, és az érettségi után 2-6 év alatt megszerezhető szakképesítést”

– szögezte le a Kamara elnöke.

A demonstráció mellett pedagógus, hallgatói és szociális munkás szervezetek is kiállnak, valamint az ágazaton belül is számos érdekképviseleti szerv biztosította támogatásáról a tiltakozást. A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Liga Szakszervezet, illetve a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatukban is kiálltak az ügy mellett.

„A nagygyűlés meghirdetésével az egyik legfontosabb célt már elértük, azaz fel kívántuk hívni a magyar egészségügyi szakdolgozók helyzetére hívni a társadalom figyelmét”

– jelentette ki az elnök.

Azonban annak érdekében, hogy a szakdolgozók valóban az őket megillető bérezésben és munkakörülményekben részesüljenek, a kormánynak is fel kell ismernie a problémáikat, és érdemi intézkedésekkel kell reagálniuk az ágazatban dolgozók igényeire ahelyett, hogy felettük döntenek a sorsukról.