Az elmúlt éveket tekintve nem látja el teljes az alapvető jogok biztosának munkáját a Helsinki Bizottság: a jogvédők szerint bizonyos csoportok tekintetében nem látja el az Alaptörvényben foglalt feladatát. Leginkább a melegek,  de a romák és a menekültek sem számíthatnak az ombudsmanra a Helsinki jelentése szerint.

A jogvédők szerint Kozma Ákos 2019. szeptemberi hivatalba lépésével drasztikusan megváltozott az ombudsmani intézmény hozzáállása az LMBTQI emberek jogainak védelméhez. Bár több, mint egy hónapja kihirdették a homofób törvényt, az ombudsman számos demonstráció és petíció után is csak Szél Bernadett független képviselő kérdésére válaszolt írásban, ám akkor sem foglalt egyértelműen állást a vitatott törvénnyel kapcsolatban, mindössze azt írta: „nyomon kívánja követni a törvény gyakorlati alkalmazását, valamint az ahhoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat”.

„Sajnos egyáltalán nem ez az első eset azonban, amikor az alapvető jogok biztosa nem áll ki az LMBTQI emberek vagy más kisebbségek jogaiért, és nem megy szembe a kormánnyal politikailag kényes ügyekben”

-hívja fel a figyelmet a tendenciára a jogvédő szervezet.

Az LMBT közösség jogainak figyelmen kívül hagyására jó példa még a 33-as paragrafus néven elhíresült, 2020 májusában elfogadott a nem jogi elismerését tiltó törvényt, amely a transznemű emberek jogait sérti. Már ekkor is számos civil szervezet, illetve az érintettek is többször kérték az alapvető jogok biztosát, hogy hogy lépjen fel a törvény ellen. Emellett a Transvanilla Transznemű Egyesület 2020 áprilisában összesen két alkalommal szólította fel a biztost, hogy lépjen fel a törvénnyel szemben, és forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve szeptemberben a Helsinki is részletes, jogi érvekkel alátámasztott beadványban kérte tőle ugyanezt.

A biztos végül kiadott egy jelentést, ám csak azután, hogy az Alkotmánybíróság megállapította: az új szabályok alkalmazása a már folyamatban lévő eljárásokban alkotmányellenes. Magával a teljes tiltással az ombudsman nem foglalkozott.

Tavaly decemberben, a járvány kellős közepén, mindenféle egyeztetés nélkül pedig elfogadta a kormány az Alaptörvény kilencedik módosítását, és az ahhoz kapcsolódó, az LMBTQI emberek jogait korlátozó törvénymódosítást is. Utóbbi szerint csak házastársak fogadhatnak örökbe gyermeket, ez alól kivételt csak különleges esetben engedélyezhetnek, így gyakorlatilag kizárták az azonos nemű párokat az örökbefogadásból.

Hiába az okozott alapjogsérelem, az ombudsman az Alaptörvény-módosítással és az örökbefogadási szabályok megváltoztatásával egyáltalán nem foglalkozott, azt követően sem, hogy tíz magyar civil szervezet közösen kérte erre.

2020. december 2-án benyújtott beadványára a Helsinki a mai napig nem kapott választ.

Az ombudsman szintén válasz nélkül hagyta azt beadványt, amelyet nyolc civil szervezet nyújtott be a Meseország mindenkié című, különböző sérülékeny társadalmi csoportokat bemutató mesekönyv kapcsán indult gyűlöletkampány miatt, 2020 októberében.

A Helsinki szerint az ombudsman akkor nem tiltakozott, amikor a miniszterelnök homofób és gyűlöletkeltő módon szólalt fel, de akkor sem, amikor egyes polgármesterek betiltották a könyvet.

„Az, hogy az ombudsman egy ilyen helyzetben nem lép fel az LMBTQI emberek jogainak védelmében, sajnos illeszkedik abba a képbe, amit már az előző biztos, Székely László tevékenysége kapcsán is kritizáltunk: míg egyes, politikailag semleges ügyekben (pl. gyerekjogok, környezetvédelem) az ombudsman aktív, addig kifejezetten kerüli azt, hogy szembe kelljen mennie a kormánnyal és a kormánytöbbséggel a politikailag érzékeny ügyekben, és nem vagy nem megfelelően lép fel az ezekben érintett csoportok védelmében.”

-foglalja össze kritikáját a jogvédő szervezet az emberi jogok biztosának munkájával kapcsolatban.