Korábban már beszámoltunk róla, hogy a cseh képviselőház Petíciós Bizottsága nagy többséggel támogatta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 300 ezer cseh koronányi kártérítést kapnának azok a – többségükben roma – nők, akik kényszersterilizáción estek át az elmúlt évtizedekben Csehországban, illetve Csehszlovákiában. A képviselőház által elfogadott jogszabályt csütörtökön a szenátus is jóváhagyta. Életbe lépéséhez már csak az államfő aláírása szükséges.
Az előterjesztés mintegy 46 évre visszamenőleg kárpótolná azokat az érintetteket, akiket 1966. július 1. és 2012. március 31. között a beleegyezésük nélkül tettek meddővé. A törvény szerint mindazok a cseh nők, akik bizonyítani tudják, hogy jogtalan sterilizálás áldozatai lettek, 300 ezer koronás (4,2 millió forint) egyszeri pénzbeli kártérítésben részesülnek az államtól.
A törvényjavaslat az indoklásban arra is kitér, hogy ha történt is az áldozatok részéről formális beleegyezés, azt sok esetben nem szabad akaratukból tették, hanem azért, mert például korábban született gyermekeik elvételével vagy éppen a nekik járó szociális juttatások megvonásával fenyegették őket.
A kárpótlás időszakát azon jogi norma érvényessége adja, amely az adott időszakban lehetővé tette a jogtalan sterilizálást.
A törvényjavaslat Helena Válková, az ANO 2011 kormánypárt képviselőjéhez fűződik, aki elmondta, a jogi norma január elsején lép életbe és az érintetteknek három évük lesz arra, hogy benyújtsák kárpótlási kérelmüket. A kérelmeket nem a kormányhivatalok, hanem a cseh egészségügyi minisztérium fogja elbírálni, és amennyiben elutasítja, az érintetteknek lehetőségük lesz bírósághoz fordulni. A per költségeit az állam állja.
2004-ben az Európai Roma jogok Központja vetette fel azt a gyanút, hogy Csehországban főként roma nők körében rendszerszintű kényszersterilizáció történhetett évtizedeken keresztül.
Ezt követően több tucat nő számolt be az őt ért hasonló abúzusról jogvédőknek, míg néhányan bírósági pereket indítottak. A cseh kormány először 2006-ban javasolta a kényszersterilizációk áldozatainak kártalanítási eljárásának bevezetését. A kabinet 2009-ben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ilyen illegális beavatkozások történtek, de azok rendszerszintű mivoltát nem ismerte el. Az áldozatok kártalanítására hasonló törvényjavaslatot 2015-ben az akkori cseh emberi jogi miniszter, ifjabb Jiří Dienstbier, de a kormány akkor úgy döntött, hogy nem áll a kezdeményezés mögé.
A cseh kormány hivatalosan nem ismerte el és soha nem kárpótolta azokat a roma nőket, akik az 1970-es évektől kezdve kényszersterilizáláson estek át. Az eugenikai program 1993-ig tartott, de még 2007-ből is napvilágra került hasonló eset. Máig nem ismert, hogy hány roma nő esett áldozatául az orvosi beavatkozásoknak. Az Európai Roma Jogok Központja szerint a Cseh Köztársaságban nők százait sterilizálták az 1990-es évek folyamán. A The Guardian nyomán a Mérce is beszámolt az egyik áldozat történetéről.
Sajnos hazánkban is előfordultak ehhez hasonló esetek. 2020 januárjában arról írtunk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban olyan beavatkozásokat hajtottak végre roma nőkön, amelyek után nem születhetett többé gyermekük. A kényszersterilizálások ellen tiltakozva a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete és a nyíregyházi XXI. Századi Roma Nők Egyesülete tüntetést szervezett Miskolcon.
2006-ban az ENSZ Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetés Kiküszöbölésével Foglalkozó Bizottság mondta ki, Magyarország nemzetközi egyezményt sértett, amikor akarata ellenére sterilizáltak egy roma asszonyt.
