Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nagy többséggel támogatta a meddővé tett csehországi roma nők kártalanítását az egyik alsóházi bizottság

Ez a cikk több mint 2 éves.

A cseh képviselőház Petíciós Bizottsága nagy többséggel támogatta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 300 ezer cseh koronányi kártérítést kapnának azok a – többségükben roma – nők, akik kényszersterilizáción estek át az elmúlt évtizedekben Csehországban, illetve Csehszlovákiában – erről szerdán számolt be a csehországi roma hírportál, a Romea.cz.

Az előterjesztés mintegy 46 évre visszamenőleg kárpótolná azokat az érintetteket, akiket a kérdéses időszakban – ezen belül is a 70-es és 80-as évek Csehszlovákiájában –  akaratuk ellenére tettek meddővé.

A cseh kormány hivatalosan nem ismerte el és soha nem kárpótolta azokat a roma nőket, akik az 1970-es évektől kezdve kényszersterilizáláson estek át. Az eugenikai program 1993-ig tartott, de még 2007-ből is napvilágra került hasonló eset. Máig nem ismert, hogy hány roma nő esett áldozatául az orvosi beavatkozásoknak. Az Európai Roma Jogok Központja szerint a Cseh Köztársaságban nők százait sterilizálták az 1990-es évek folyamán. A The Guardian nyomán nemrég a Mérce is beszámolt az egyik áldozat történetéről.

A törvényjavaslat elfogadása esetén azok a nők lesznek jogosultak kártérítés igénylésére, akiket előzetes tájékoztatás és a beleegyezésük nélkül sterilizáltak 1966. július 1. és 2012. március 31. között.

A törvényjavaslat arra is kitér, hogy ha történt is az áldozatok részéről formális beleegyezés, azt sok esetben nem szabad akaratukból tették, hanem azért, mert például korábban született gyermekeik elvételével vagy éppen a nekik járó szociális juttatások megvonásával fenyegették őket.

Ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadják el, akkor a visszaélések áldozatainak három év áll rendelkezésükre, hogy a törvény hatálybalépését követően igényeljék a kártérítést. Az előterjesztés egyébként Helena Válkova, az Andrej Babiš miniszterlnök jelenleg is kormányzó pártja, az ANO 2011 színeiben a cseh képviselőházban helyet foglaló  korábbi igazságügyi miniszter nevéhez fűződik. Valokvá nemrég azt nyilatkozta a Deutsche Wellének, hogy szándéka szerint még az idén októberi parlamenti választások előtt sor kerülhet a törvény elfogadására, hogy „az áldozatoknak ne kellejen további éveket várnia” a komepnzációra”.

A kártérítési pályázatokat az eredeti elképzelésekkel szemben nem a kormányhivatalok, hanem  a cseh egészségügyi minisztérium fogja elbírálni. Ha a minisztérium elutasítja valakinek a kérelmét, az érintettnek ingyenesen lesz lehetősége fellebbezni.

Az áldozatokat illető kompenzáció adómentes lesz, és a törvényjavaslat készítőinek becslése szerint akár 400-an is igényelhetik.

Ebben az esetben az állam körülbelül 120 millió cseh koronát folyósítana az érintetteknek összesen.

2004-ben az Európai Roma jogok Központja vetette fel azt a gyanút, hogy Csehországban főként roma nők körében rendszerszintű kényszersterilizáció történhetett évtizedeken keresztül.

Ezt követően több tucat nő számolt be az őt ért hasonló abúzusról jogvédőknek, míg néhányan bírósági pereket indítottak. A cseh kormány először 2006-ban javasolta a kényszersterilizációk áldozatainak kártalanítási eljárásának bevezetését. A kabinet 2009-ben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ilyen illegális beavatkozások történtek, de azok rendszerszintű mivoltát nem ismerte el. Az áldozatok kártalanítására hasonló törvényjavaslatot 2015-ben az akkori cseh emberi jogi miniszter, ifjabb Jiří Dienstbier, de a kormány akkor úgy döntött, hogy nem áll a kezdeményezés mögé.

A történelem során máskor, máshol is előfordult már, hogy kényszersterilizációt alkalmaztak kisebbségi csoportok ellen, írja az összefoglalójában a Romedia Alapítány. Az első dokumentált eseteket a 20. század eleji Egyesült Államokban rögzítették. Afroamerikai nőket operáltak meg akaratukon kívül, sokakat tudtukon kívül, amikor más okból kórházban tartózkodtak, egyeseket pedig akkor, amikor börtönbüntetésüket töltötték.

Több mint 65,000 nőt sterilizáltak 33 államban kötelező sterilizációs programok keretében. Az Egyesült Államok-béli gyakorlatot több más ország is követte, köztük Kanada, Oroszország és Németország is, akik jóváhagyták a kötelező sterilizációt, mint kormányprogramot.

Egy esztendeje a Mérce arról írt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház És Egyetemi Oktatókórházban olyan beavatkozásokat hajtottak végre roma nőkön, amelyek után nem születhetett többé gyermekük.

A kényszersterilizálások ellen tiltakozva a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete és a nyíregyházi XXI. Századi Roma Nők Egyesülete tüntetést szervezett Miskolcon.

(Romea.cz, Deutsche Welle)