Az Alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által megszavazott lakásprivatizációs törvény egyes részei. Az Alkotmánybíróság a Áder János  indítványa  alapján vizsgálta a törvényt, ugyanis a köztársasági elnök júniusban váratlanul alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabályt.

Áder álláspontja szerint a törvény célja, vagyis hogy a rendszerváltás előtti kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében 1994-1995-ben az állami és önkormányzati lakások megvételének lehetőségéből kizárt, világörökségi helyszínen (praktikusan leginkább Budapest I. kerületében és az Andrássy úton) lévő lakások bérlői számára piaci ár alatt lehetővé tegye a lakások megvételét, önmagában nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.

Az államfő az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában azt írta, a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamit a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes.

Az alkotmánybíróság az indítvány alapján csütörtökön megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett lakástörvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.

Az Alkotmánybíróság határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

Mint arról beszámoltunk, az törvény első, ellenzéki és fideszes városvezetői körökben is nagy felháborodást kiváltó verziójával szemben – amely az ország összes önkormányzatát kötelezte volna a bérlakások áron alul történő eladására – a végszavazás előtt jelentősen átírták a törvényjavaslatot.

A parlament által megszavazott változat kizárólag olyan lakások esetében áll fenn, amelyek világörökségi helyszínen vannak és annak védőövezetében, műemléképületben találhatóak, illetve olyan házakban, amelyek akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, amellyel vagyonában azzal arányban álló érték marad meg, amit a tulajdonában álló lakások képviseltek. Az értékarányosság biztosításának módját a törvényhozó alakítja ki.

A bírói testület ítélete üdvözlendő lehet a már eddig is megvonásokkal sújtott önkormányzatok számára.

Az Alkotmánybíróság továbbá kiemelte, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítése során az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltást követően is. Hangsúlyozták, hogy az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához.

Az utóbbi években a ner-elit számos tagja szerzett bérleti jogot nagy értékű ingatlanokra, amelyekhez  áron alul juthattak volna hozzá a Böröcz László fideszes képviselő által kezdeményezett új lakásprivatizációs törvény segítségével. Az Alkotmánybíróság mostani ítélete azonban gátat szabhat a pártelit privatizációs törekvéseinek.

V. Naszályi Márta  I. kerületi polgármester üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. Facebook oldalán közzétett bejegyzésében jegyezte meg, hogy a budavári önkormányzatnak kezdetektől fogva az volt az álláspontja, hogy egy olyan lakástörvény jöjjön létre, amely kárpótolja azokat, akik a rendszerváltás után bérlők maradtak és nem vehették meg lakásaikat, és amely szabad önrendelkezést biztosít az önkormányzatoknak lakásgazdálkodásuk felett. A polgármester elmondta, szakértőik még vizsgálják a döntést, amelyről részletesebb információkat is közölnek majd.