Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Kúria kimondta: mélyszegénységben élő roma családok jogait sértette meg a gyámhivatal

Hét éve tartó ügyben mondta ki a Kúria, hogy egy borsodi településen  a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal megsértette a mélyszegénységben élő, roma családok jogait. Az 1600 fős faluban több gyermekkiemelés történt mint az egész járásban együttvéve, olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogbejegyzésében. A jogvédő szervezet két roma családot képviselve indított pert a rendszerabúzus ellen, melynek során az illetékes bírói hatóságok megállapították, hogy a gyermekvédelmi szolgálat nem látta el feladatát, a gyámhivatal pedig nem kényszerítette ki ezt, ráadásul féléves késedelemmel hozta meg döntéseit.

A miskolci kórházban pedig az egyik anya emberi méltóságát sértették meg súlyosan azzal, hogy szoptatni sem engedték neki újszülött csecsemőjét, már akkor elszakították tőle, amikor még hatósági döntés sem volt erről.

A TASZ-t hét évvel ezelőtt kereste fel egy borsodi zsákfaluból két roma család, akik szerint a  helyi gyermekvédelem nemhogy nem nyújt nekik segítséget, de még állandóan vegzálja is őket, gyermekeiket pedig már mind kiemelték a családjaikból. A településen élők fele mélyszegénységben élő roma ember, akiktől anyagi és lakhatási okokra hivatkozva szintén elvették gyereküket.

A TASZ megismerve a családok helyzetét, felvette a kapcsolatot a polgármesterrel, a védőnővel, és a családgondozóval, majd arra jutott, hogy a faluban a szegénység miatti gyerekkiemelés rendszerszintű rossz gyakorlata történik. 2014-ben a szervezet két családot képviselve, az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC) közösen beperelte a falu gyermekjóléti szolgálatát, mert elmulasztotta segíteni a családokat. Beperelték a gyámhivatalt is a féléves késedelmekkel hozott jogellenes döntései miatt és azért, mert nem ellenőrizte és nem kényszerítette ki a helyi gyermekjóléti alapellátás törvényes működését. Végül pedig a miskolci kórházat is beperelték, mert az egyik anyától rögtön születése után elválasztotta újszülött csecsemőjét, megtiltva a szoptatást is, mindezt úgy, hogy erről még nem is állt rendelkezésére hatósági döntés.

Az ügy három évig húzódott, ahol a pert első fokon elveszítették. A döntés ellen a jogvédők fellebbeztek és azt is elérték, hogy a két családhoz hét gyermek visszakerüljön.

A másodfokú ítéletet 2020 januárjában hozta meg a Debreceni Ítélőtábla, megváltoztatva az első fokú döntést. A bírói testület megállapította, hogy minden alperes megsértette a két család tagjainak személyiségi jogait. A gyermekjóléti szolgálat azzal, hogy nem végzett megfelelő családgondozói munkát; a gyámhatóság pedig elmulasztotta ellenőrizni és kikényszeríteni ezt, ráadásul féléves késedelemmel járt el a gyermekvédelmi eljárásban.

Mindez a felperesek családi együttéléshez való jogát sértette.

A Kúria mostani döntése alapján mindenben egyetértett az Ítélőtáblával, véglegesen kimondta ügyfeleink alapjogainak sérelmét, és csaknem egymillió forintos sérelemdíjat ítélt meg számukra.

A TASZ néhány évvel ezelőtt videót is készített a borsodi faluban az érintettekkel.

Habár tiltja törvény a szegénység miatti gyerekkiemelést, a TASZ szerint országosan ismert jelenség évtizedek óta, hogy hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő családoktól sorra veszik el a gyerekeket anyagi és lakhatási okokra hivatkozva. Egy tavaly márciusban elfogadott törvénymódosítás pedig azt is megnehezítette, hogy a közigazgatási eljárásokban, és kifejezetten a gyámhatóság, gyermekkiemelési ügyekben fellebbezést nyújtsanak be az érintettek az eljáró bíróságokon.

A civil szervezet akkor arra figyelmeztetett, azoknak, akik anyagi helyzetük és státuszuk miatt eddig is nehezen tudtak jogászi segítséget igénybe venni, alapjogaik érvényesítését is veszélybe sodorja az a rendelkezés, amely szerint a közigazgatási eljárásokban a fellebbezés lehetősége egyszerűen megszűnt.