Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A magyar diákok kedvét sikerült elvenni a felsőoktatástól, de egyre több a külföldi hallgató az egyetemeken

A G7 részletes elemzést végzett a felsőoktatásra vonatkozó KSH adatsorokból, melyből többek között az is kiderült, hogy a felsőoktatásban a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta folyamatosan csökken a diákok száma és egyre kevesebb pénzt is fordítanak az ágazatra. Ezzel párhuzamosan viszont, a külföldi hallgatók száma a koronavírus járvány ellenére is emelkedett az elmúlt évben, valamint ösztöndíjas helyeket is kaptak az államtól.

A KSH adatai és a portál saját számításai alapján Magyarországon 2010-ben minden huszadik egyetemista és főiskolás volt külföldi, 2020-ban viszont már minden hatodik.

Mint ahogy az ismeretes, a kormány a 2022-es költségvetés összeállításánál az oktatásra fordított pénzekből vágott vissza a legtöbbet, 2223 milliárd forintról 2180 milliárdra csökken az ágazatra költött pénz, 43 milliárd forinttal kap kevesebbet a terület. Ezen belül a felsőoktatásra szánt összegek csökkentek leginkább, 598 milliárdról 453 milliárdra. Ezt magyarázhatja az egyetemek alapítványi kiszervezése.

Ha az oktatásra szánt pénzek drasztikus csökkenése és az egyetemek fidesz-közeli alapítványokba való kiszervezése ne vette volna el a magyar diákok kedvét a felsőoktatástól, a kormány már régóta azt hangoztatja, hogy szakmát tanulni fontosabb, mint olyan diplomát szerezni amelynek amúgy sincs nagy piaci értéke.

2010 és 2020 őszi féléve között a magyar diákok száma harmadával csökkent, míg a külföldieké 2,4-szeresére nőtt.

Habár a koronavírus járvány alatt a külföldi diákok száma a nemzetközi trendben inkább csökkent, Magyarországon 5%-ot növekedett. A G7 szerint azonban hazánkba nem azért jönnek olyan sokan továbbtanulni, mert  mert jónak tartják az oktatás színvonalát, hanem sokkal inkább azért, mert nálunk egyre többen tandíjmentesen tanulhatnak. A portálon megjelent cikk alapján a külföldi diákok növekvő számát többségében a magyar állam ösztöndíjával érkezők adták.

Az alapképzésben szerintük kódolva van a feszültség, hiszen míg a magyar diákoknak már csak 60 százaléka nem köteles tandíjat fizetni, addig az úgynevezett Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal rendelkező külföldi hallgatók  ingyen szállást, vagy 40 ezer forint albérlet-támogatást, illetve 43,7 ezer forint havi ösztöndíjat is kapnak.

Tehát míg a magyar diákok egyre nagyobb része csak évi több százezer forintos tandíj megfizetésével járhat egyetemre, a külföldi diákok a tandíjmentesség mellett plusz támogatásokhoz is jutnak.

Szintén feszült helyzetet teremtett a nemrég elfogadott Fudan Egyetem beruházásáról szóló törvény, amely a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló elitegyetem magyarországi kampuszának terveit tartalmazta. Az egyetem amellett, hogy a magyar államnak  közel 500 milliárd forintjába kerülne, a több tízezer hallgatónak helyet adó Diákváros tervezett helyén kerülne megépítésre, elvéve ezzel a helyet a hazai hallgatók elől.

Az elemzésből az is kiderül, hogy az osztatlan orvosi képzéseken a legmagasabb a külföldi hallgatók aránya. A cikk szerint azonban a legtöbb esetben az ösztöndíj lehetőségek jobban meghatározzák egy Magyarországra érkező külföldi hallgató felsőoktatással kapcsolatos terveit, mint az oktatás színvonala.

Címlapkép: Mérce