Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mégis folytatódnak a tárgyalások a magyar helyreállítási tervről, az Európai Parlament komoly szankciókat ígért

Mégsem függesztette fel az Európai Bizottság a tárgyalásokat a helyreállítási tervről a magyar kormánnyal, írja a Népszava Vera Jourová bizottsági alelnök cáfolata alapján. A párbeszéd annak ellenére is folytatódik, hogy „nehéz szakaszba jutott”, mert a brüsszeli testület az ígértnél szigorúbb korrupcióellenes intézkedéseket és garanciákat kér a budapesti döntéshozóktól a közösségi források védelmének érdekében.

Ahogyan többek közt a HVG is megírta itthon a Politico információi alapján: az Európai Bizottság elégedetlen a magyar kormány korrupcióellenes intézkedéseivel, amelynek keretében a kormány 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást igényel az EU-vezetők által elfogadott, a koronavírus-járvány utáni újjáépítést támogató alapból, de a kormány már korábban jelezte, hogy a hitel formájában igényelhető támogatási részre egyelőre nem tart igényt.

Az elégedetlenség okaként azt jelölték meg, hogy a kifizetés feltételéül szabott reformtervben a kormányoknak kezelniük kell az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat, vagyis az EU-ban zajló költségvetési tervezési egyeztetés során évről évre készülő országértékelésben megfogalmazott bírálatokat, javaslatokat. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk a korrupcióellenes fellépések rendszerét, beleértve az ügyészség által indított eljárások és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítását, illetve erősíteni kell a bírói függetlenséget.

Brüsszel jelenleg a kormány visszajelzését várja, hogy készen áll-e a terv módosítására. Magyarországnak egyébként 2021-2024 között 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutna az EU járvány utáni gazdaságélénkítési alapjából, az összeg 13 százalékát kitevő előleg már idén megérkezhet az államkasszába.

Az idézett források nyilatkozatai alapján az utóbbi hetek eseményei – például a homofób módosító elfogadásának hatására – „markánsabban megjelentek a jogállami szempontok” a helyreállítási tervről szóló egyeztetéseken. Az Európai Bizottság szigorítását a legtöbb EP-képviselő üdvözölte, ők ugyanis már régóta sürgetik, hogy a brüsszeli testület kösse egyértelműbb feltételekhez a kifizetéseket.

Az erélyesebb fellépés az első jele lehet annak, hogy Brüsszel kész a jogállami feltételeket alkalmazni, és készen áll korrupcióellenes garanciákat kérni a kifizetésekért cserébe.

Ha a tervezettnél hosszabb időre nyúlik a konzultáció, csúszhat a pénzek átutalása, illetve veszélybe kerülhetnek a az EU általános költségvetéséből érkező források is az LMBTIQ közösséghez tartozó személyek jogainak megsértése miatt.

Jourová arra is emlékeztetett: a közösségi alapok felhasználása során tartózkodni kell a hátrányos megkülönböztetés minden formájától, a szociális célú programok megvalósításakor pedig tiszteletben kell tartani az EU Alapjogi Chartájának előírásait.

A Bizottség véleménye szerint azonban a fent említett módosító törvény diszkriminál, valamint több ponton sérti az EU alapértékeit, ennek pedig pénzügyi következményei lehetnek.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke kijelentette: minden rendelkezésükre álló eszközt be fognak vetni az uniós értékek védelmében, előrevetítve a kötelezettségszegési eljárás elindítását.

Címlapkép: EP plenary session.- Inauguration of the new President of the United States and the current political situation / Multimedia Centre, European Parliament