Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A pokoli hőség ellenére nemhogy felfrissülni, de mosdóba menni is alig van idejük a BKV-sofőröknek

A nyári kánikulában rendkívül rossz munkakörülményekkel kell megküzdeniük a budapesti tömegközlekedési eszközök sofőreinek: a feszített menetrend és a rövid szünetek miatt nincs igazán idejük felfrissülni, és műszaki hibák miatt egyes buszokat konkrétan fűteni kell, hogy ne álljon le a motor. Három szakszervezet ezért közösen szorgalmazza a BKV-nál a munkakörülmények  javítását.

A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSzSz), az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) levélben emlékeztette a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) vezérigazgatóját, Bolla Tibort, hogy köteles megfelelő munkakörülményeket biztosítani a cég dolgozói számára. Ezért az érdekképviseleti szervek konzultációs formában hivatalosan is felkérték Ballát és a társaság illetékeseit, hogy gyorsítsák fel a munkakörülmények javításának már korábban megkezdett folyamatát.

A szakszervezetek a kánikula miatt sürgetik az ügyet, amely szinte elviselhetetlen körülményeket teremt sok tömegközlekedési dolgozó számára. Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke elmondása szerint a klímaberendezések állapota gyalázatos, van, ahol egyáltalán nincs is, ezeken a járműveken kritikus a helyzet.

Emellett vannak olyan buszok, amik műszaki hibáknak köszönhetően túlhevülnek a forróságban, így nemhogy a klímát nem lehet járatni, hanem még fűteni is kell, különben túlmelegszik a motor és leáll.

„Vagy a klíma megy, vagy a busz” – szokták mondani egymás között a sofőrök, írja az EKSZ a témával kapcsolatos közleményében. Naszályi szerint az ilyen járműveken pokoli a hőség. A feszített menetrend miatt egyes járatokon alig van idő felfrissülni két forduló között, a párperces szünet éppen csak arra elég, hogy mosdóba rohanjanak, s legfeljebb igyanak pár kortyot a sofőrök, mielőtt újra visszaülnének a „pokolira forrósodott” fülkébe, állítja továbbá a szakszervezeti elnök, aki szerint emiatt a roszullét kerülgeti a sofőröket.

A helyzet kezelésére egyedül egy elavult „hőleváltó” rendszer áll rendelkezésre: tíz tartalék járművezető vár készenlétben valamelyik garázsban, hogy „a várost átutazva átvegye a szolgálatot egy valahol éppen kidőlt kollégájától.” Naszályi szerint ez tíz embert jelent ezer járművezetőre, ami „nevetségesen kevés, ez a rendszer végtelenül elavult”.

A szakszervezet szerint elsősorban a kritikus helyzetek megelőzése lenne a BKV feladata, ebben egy megfelelő menetrend jelentene segítséget.

Az érdekvédők szerint fel kell gyorsítani a korábban már megkezdett munkakörülmény-javítási folyamatot, hiszen már biztos, hogy a klímaváltozás miatt az ideihez – is – hasonló forró nyarak állandósulnak.

A szakszervezetek készek a cégvezetéssel együtt kidolgozni egy hatékony, gyors és biztonságos folyamatot, hogy minél hamarabb javíthassanak a körülményeken – állítja az EKSZ közleménye.

Nem csak a BKV-nál adódnak problémák a nyári munkakörülményekkel: a helyközi buszokat vezető sofőrök külön kérvényezték, hogy rövidnadrágban és rövidujjú ingben vezethessenek járművet. A Volánbusznál működő Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) jelezte, hogy több autóbuszvezető kolléga szerint a vezetőállomásokon a hőmérséklet már-már elviselhetetlen. Emellett pedig a söfőröknek idén is hosszú nadrágban, a kötelező maszkviselet eltörlése előtt maszkban kellett vezetniük a klíma nélküli buszokban, 15 órás műszakokban.

Ahogy korábban írtuk, a dolgozók „hőségjogaival” kapcsolatban pontosan előírja a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, hogy milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyen, függetlenül attól, hogy tél van-e vagy nyár: „a helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.” A különleges körülmények között történő munkavégzéshez szükséges hőmérsékletet szakemberek állapítják meg (például éttermi konyha), de a nyári melegre meg van határozva, milyen a legtöbb esetben elvárható munkahelyi hőmérséklet.

Szellemi munka esetében meleg évszakokban 21-24 fok közötti, könnyű fizikai munka esetében 19 és 21 fok közötti, közepesen nehéz fizikai munka esetében 17 és 19 fok közötti, nehéz fizikai munka esetében pedig 15 és 17 fok közötti hőmérsékletet kell biztosítani.

Ha túl meleg lesz, akkor a kedvezőtlen hatások megelőzésének érdekében óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni. Emellett védőital is biztosítandó, a folyadékveszteséget 14-16 fok hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni, ami lehet ízesített is, de alkoholos semmiképpen sem.

Címlapkép: BKV Zrt. / Facebook