Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába a bérmegállapodás, rengeteg közszolgáltató marad ki a fizetésemelésből

Mintegy 50 ezer, közszolgáltatást végző cégnél alkalmazott munkavállalót hagytak ki a június végén megszületett bérmegállapodásból, írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felmérése alapján a Napi.hu.

Ahogyan arról a Mércén is beszámoltunk: június 25-én fogadta el Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter javaslatát a nagyobb közszolgáltató állami vállaltok bérfejlesztésére. A hároméves megállapodás keretében július elsejétől évente átlagosan 5 százalékkal, 2023-ig összesen 15 százalékkal emelkedik a MÁV-Volán Csoportnál, a Magyar Postánál és a Nemzeti Vízműveknél dolgozók bére.

Ugyanakkor a bérmegállapodásból kimaradt a villamosenergia-ipari szektor teljes állami tulajdonú része: az MVM csoport, a Paksi Atomerőmű Zrt., és az egyes regionális áram-, és hálózati szolgáltatók dolgozói nem részesülnek belőle. A magánvállalatok nagy részénél, például az E.on-nál már megtörtént a megállapodás, a köztulajdonban lévő szolgáltatóknál még csak tárgyalások zajlanak.

A cégeket a tulajdonos nem vonta be a hároméves bérmegállapodásba, hanem 2021-re vonatkozóan egy mindössze 4 százalékos ajánlatot tett a fizetésemelésre, viszont ezt a szakszervezet, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége nem fogadta el, jövő héten döntenek róla.

Azok a hulladékgazdálkodást végző cégek is kimaradtak a megállapodásból, amelyeket az állam korábban elvett az önkormányzatoktól és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt alá vont be – ebben a szektorban még el sem kezdődtek a tárgyalások, a tulajdonos nem tett még bérajánlatot sem.

Ráadásul a kormányzat részéről kevés figyelem fordul erre a területre, hiába figyelmeztették a szakszervezetek Máger Andreát, hogy előbb-utóbb komoly munkaerőhiány léphet fel a hulladékgazdálkodásban.

A kormányzati béremelés csak azokra a vízszolgáltatókra vonatkozik, amelyeknél az állam a tulajdonos. Nem érvényes tehát a részben önkormányzati, részben állami tulajdonban lévő cégekre, így az 1200 főt foglalkoztató Alföldvíz dolgozói is kimaradnak a megállapodásból. A helyi szakszervezet úgy tervezi, hogy a nyár végén a Karmelita kolostor elé vonul. A társaságot főképp a rezsicsökkentés és a közműadó hozta lehetetlen helyzetbe, vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, tavaly pedig 1,2 milliárd forintos mínuszt hozott össze.

Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint az elmaradt bérfejlesztések hátterében az állhat, hogy a kormány nem lelkesedik a megállapodásért és csak ott lép, ahol nagyobb érdekérvényesítő erőt érzékel.

Az elnök szerint a szakszervezetek sem maradéktalanul elégedettek a megkötött alkukkal, ám a munkavállalókat erősen megviselte a járvány: a sztrájkhajlandóságuk alacsony, a korábbi évekhez képest viszonylag alacsony béremeléssel is elégedettek.

Címlapkép: MTI/Krizsán Csaba