Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

40 ezer gyermek nem találkozhat a szüleivel a feleslegesen szigorú börtönlátogatási szabályok miatt

16 hónap után július elsejétől ismét lehet személyesen is látogatni a börtönöket, tudta meg a Népszava. Azonban a látogatások nem a korábbi, hanem annál sokkal szigorúbb szabályok szerint történnek majd. Egy fogvatartott havonta mindössze 30 percre fogadhat látogatót, és ahogy azt a lapnak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) elmondta, gyermekeik továbbra sem látogathatják a rabokat.

Ezen kívül akit meglátogatnak, ezentúl csak kétszer Skype-olhat a rokonaival az eddigi négy helyett.

Továbbra sem lehet egymáshoz érni, csókkal, öleléssel köszönteni egymást még azoknak sem, akik jó magaviseletűek, és akár napokon belül szabadulnak.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a szabályozások feleslegesen szigorúak, indokolatlanok. Azt üdvözlik, hogy Európában utolsóként (és a hazai látogatási korlátozások alá eső intézmények közül is utolsóként) megszűnik a börtönök mindenkire egyformán vonatkozó látogatási tilalom, de úgy vélik, a korlátozások egy része aránytalan, és sérti a hozzátartozók családi élethez fűződő alapjogát.

  • A családtagok között a beszélőn magas plexifal van, ami miatt nehezen hallani egymást és olykor látni is, mert néha piszkos és karcos a plexi.
  • A vírus terjedését nem befolyásolja, hogy fél órát vagy egy órát beszélgetnek a családtagok.
  • A gyerekek (ilyen feltételek mellett különösen) nem terjesztik jobban a vírust, mint a többnyire velük egy háztartásban élő rokonaik. Ugyanazok a gyerekek minden korlátozás nélkül bemehetnek iskolába, focimeccsre vagy boltba.
  • A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a látogatás visszaállításának feltételeiről  hivatalos közleményt még nem adott ki, egyelőre a járvány előtti szabályok szerepelnek a honlapjukon. Pedig nagyon fontos lenne a fogvatartottak és hozzátartozóik mielőbbi, megfelelő, átlátható szabályokon alapuló tájékoztatása, hiszen a büntetés-végrehajtás nyilatkozata értelmében ezek lesznek július 1-től a látogatás feltételei.

Bár a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel korlátozhatja a személyes látogatófogadást, azonban a szigorítások egy része semmiképpen nem indokolt, különösen a kedvező járvány adatok tükrében.

„A szigorítások, különösen az, hogy a gyerekek 16 hónap után sem láthatják szüleiket érthetetlenek és semmilyen racionális céljuk nincs. Fesztivált, többtízezres meccset lehet tartani, de veszélyt jelent az, ha egy apuka 16 hónap után látni szeretné a gyerekét.”

A Helsinki Bizottság és a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) kutatása szerint, közel 17 ezer fogvatartott, és nagyjából 100 ezer hozzátartozójuk (köztük mintegy 40 ezer gyerek) életét határozza meg a börtönök kapcsolattartásra vonatkozó szabályrendszere és gyakorlata. A közérdekű adatkérések, interjúk és kérdőíves kutatás segítségével összeállított tanulmányukban több hozzátartozó számolt be a családban növekvő feszültségről és eltávolodásról.

A kintiek számára nagyon nehéz, hogy nem tudják, meddig tart a tilalom, mikor várható a személyes beszélő visszaállítása.

Nincs látogatás és ez teljesen kikészít minket. Mikor telefonálunk, akkor is csak veszekszünk, sajnos, emiatt. Nehéz ezt átvészelni. Ha sokáig tart ez még, sok kapcsolat mehet tönkre

– mondta a FECSKE-nek az egyik hozzátartozó.

A kormányt korábban is több bírálat érte és több pert is vesztett azért, mert egyszerűen nem hajlandó emberszámba venni a büntetésüket töltőket. Tavaly az évet Orbán Viktor is azzal nyitotta évi egyszeri nyilvános sajtótájékoztatóján, hogy nehezményezi az „elítélt bűnözők” kártérítését. A Fidesz azóta „börtönbizniszként” emlegeti a kártérítési rendszert, ami az embertelen körülmények között fogva tartottaknak ítél meg kárpótlást.

Varga Judit igazságügyi miniszter nem sokkal később bejelentette, hogy sürgősségi eljárásban fognak tárgyalni a börtönkártérítések kifizetéséről, majd 139 igennel, 2 nemmel és 4 tartózkodással az Országgyűlés február 25-én meg is szavazta a kifizetések felfüggesztését. A Helsinki Bizottság szerint kártalanításra 2017 óta van lehetőség, és azért tarthatnak erre igényt elítéltek, mert gyakran évekig olyan körülmények között tartják őket fogva, ahogyan „kutyát sem lehetne tartani”.

Ilyen körülmény például ezen intézmények túlzsúfoltsága, amit a kormány „mobil börtönök” (értsd: konténerek) üzembehelyezésével próbálta meg orvosolni, ami szintén nem túl emberséges. Ennél humánusabb megoldás lehetne például a fogvatartottak számának csökkentése és a reintegrációt segítő intézkedések kiterjesztése.

A járvány időszaka alatt pedig összesen 1357 börtönlakó és 2622 börtönben dolgozó kapta el a fertőzést, közülük 15 rab és 6 munkatárs halt meg.

A Népszava szerint arra, hogy a feleannyi vírusos rab közül miért halt meg több mint kétszer annyi, mint ahány alkalmazott, csak a fogvatartottak általában nem túl jó egészségi állapota, a legyengült immunrendszerük lehet a válasz.

Címlapkép: Az új kiskunhalasi börtön; fotó: MTI/Rosta Tibor