Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány nem fizet kártérítést a raboknak, de átmeneti “mobilbörtönök” létrehozására kiad 30 milliárdot

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány 30 milliárd forintot bocsát a Belügyminisztérium (BM) rendelkezésére annak érdekében, hogy a börtönök jelenlegi túlzsúfoltságát megoldja. Gulyás átmeneti „mobilbörtönök” létrehozásáról beszélt, valamint örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta a börtönkártérítések felfüggesztéséről szóló törvényt.

A kedden 139 igen, 2 nem és 4 tartózkodó szavazattal elfogadott törvény értelmében a kormány felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését, amíg nem születik meg a börtönökben uralkodó viszonyok miatti kompenzációs rendszer új szabályozása. A törvény szövege szerint ugyanis a jelenlegi rendszerben

„a közvéleményt megrázó bűncselekmények miatt elítéltek is milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem volt kellően hatékony igényérvényesítésre lehetőség.”

Ennek kiküszöbölése érdekében egy olyan új szabályozást akar a kormány kidolgozni, amely „megakadályozza a visszaéléseket, és megfelelő lehetőséget ad az áldozati igények érvényesítésére”. Az új rendszert 2020. május 15-ig szeretnék kidolgozni.

Ezzel párhuzamos cél, hogy szeptember 30-ig felszámolnák a börtönök jelenlegi túlzsúfoltságát. Gulyás szerint pillanatnyilag 115%-os túltelítettség van a büntetés végrehajtási intézményekben, bár azt azért kiemelte, hogy 2013-ban ez az arány még 135%-os volt. A Kormányinfón elhangzottak alapján

ezt a helyzetet „mobilbörtönök” létrehozásával oldanák meg, erre különített el a kormány 30 milliárd forintnyi támogatást a BM részére.

Gulyás állítása szerint a mobilbörtön fogalom „Magyarországon kívül is ismert”, azonban bővebb információval nem szolgált arról, hogy hány ilyen börtön létrehozását tervezi a kormány, hogy ezek pontosan milyen körülményeket biztosítanak majd a fogvatartottaknak, és hogy mennyire jelent majd mindez csak átmeneti megoldást.

A mobilbörtön kérdésében megkerestük a Helsinki Bizottságot, amely megerősítette, hogy „ideiglenes börtönöket” valóban alkalmaznak/alkalmaztak több országban is. „Ausztriában, Németországban és Svájcban volt több alkalom, amikor ideiglenes intézkedésként konténerben helyeztek el fogvatartottakat pl. börtönfelújítás, vagy épp várható nagyszámú demonstráció idejére, mint ideiglenes és azonnali intézkedés” – írta a szervezet. Fontos azonban, hogy ez,

különösen a konténeres fogvatartás szigorúan átmeneti megoldásként elfogadható csak, arra az időre, amíg felépül a „rendes” börtön.

Emellett pedig rendkívül drága is a konténerek börtöncélú átalakítása, Brémában pl. 12 millió euró többletköltséggel járt egy ilyen projekt,.

A kormány év eleje óta fordult rá a börtönkártérítések rendszerének kritizálására, miután Orbán Viktor az év első Kormányinfóján arról beszélt, hogy nehezményezi az „elítélt bűnözők” kártérítését. A Fidesz azóta „börtönbizniszként” emlegeti a kártérítési rendszert, mivel a kormánypárt szerint „az üzlet lényege abban áll, hogy amint belépnek ezek az emberek a börtönbe, rögtön feltűnik valamilyen civil szervezet egy ügyvéddel az oldalán, hogy ebből aztán lehet üzletet is csinálni.” Utóbbi összefoglalás a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárától, Tuzson Bencétől származik, aki a Hír TV-nek nyilatkozott az ügyben még januárban.

A kormány által ismét csak egyszerűen „Soros-szervezeteknek” titulált civil szervezetek, amelyek gyakran látják el a fogvatartottak jogi képviseletét ebben a „bizniszben”, határozottan elutasították a Fidesz helyzetértékelését. A Helsinki Bizottság szerint egyrészt egyik civil szervezet sem kapott pénzt a 12 ezer ügyben ellátott képviseletükért. Azt is hazugságnak nevezték, hogy a szervezetek ügyvédei bejárnának a börtönökbe, hiszen a kormány 3 évvel ezelőtt kitiltotta a civileket onnan.

Összefoglalva tehát a kormány megoldási javaslatait a börtönök túltelítettségére és az ebből fakadó emberi méltóságot sértő körülmények kezelésére: a kárvallottaknak nem fizetik ki a bíróságok által már megítélt kártérítéseket, ehelyett több börtönt hoznak létre azért, hogy ne legyen túlzsúfoltság, ezáltal pedig jobbak legyenek bennük a körülmények.

Mindeközben arról természetesen egy szó sem esik, hogy emberségesebb módszerekkel is lehetne a zsúfoltságon csökkenteni: például a fogvatartottak számának csökkentésével és a reintegrációt segítő intézkedések kiterjesztésével.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor