Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag, mert a magyar állam elszabotálta a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját – írja közleményében a szakszervezetet és a tagokat is képviselő Magyar Helsinki Bizottság.

Még 2019 december 17-én kezdeményezett ügynevezett gördülő sztrájkot a SZÁD és Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a szociális ágazatban dolgozó munkavállalók érdekében. Ahogy arról a Helsinki Bizottság is beszámol, a szociális terület az egyik legrosszabban fizetett ágazat Magyarországon, a diplomások között ők kapják a legkisebb munkabért.

A gördülő sztrájk lényege az lett volna, hogy 2020 februárjától decemberéig havi egy-egy napot leállt volna a munka az ágazatban, amíg követeléseiket nem teljesíti a kormány.

Azonban a kormány rendre ellehetetlenítette a sztrájk-tárgyalásokat, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára nem volt hajlandó tárgyalni, sőt egyszerűen tárgyalásra alkalmatlannak nevezte a szakszervezetek által felajánlott minimum szolgáltatásokat. Ilyenkor ugyanis, egy lakossági alapszolgáltatást végző munkáltatónál csak akkor lehet sztrájkolni, ha a munkáltató (a kormány – azon belül az EMMI) és a munkavállalók egegyeznek a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről, vagy ha nem sikerül, akkor bíróság állapítja meg azokat.

A SZÁD és az MKKSZ bírósághoz fordult. Végül a Kúria 2020. november 25-én jogerősen a szakszervezeteknek adott igazat.

De mivel az ítéletet csak 2020. december 28-án kézbesítették, ezért az előre bejelentett napok közül egyetlenegyen sem lehetett már sztrájkolni. A sztrájk így meghiúsult.

Ezért fordul most a SZÁD és a három szakszervezeti tag a strasbourgi bírósághoz a Helsinki Bizottság segítségével. Mivel a sztrájkjogot a magyar alaptörvény mellett az Emberi Jogok Európai Egyezménye is védi.

„Az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint a sztrájkjog csak akkor korlátozható jogszerűen, ha a megkötés törvényes célra és „nyomós társadalmi érdek” érvényesítésére irányul.”

-írják közleményükben. Hozzáteszik azt is, a SZÁD sztrájkja esetében már a Kúria kimondta, hogy az államtitkári „ajánlat” nem felelt meg a törvényi elvárásnak, mert abban a még elégséges szolgáltatás a gyakorlatban egyet jelentett volna szinte a teljes „normál” munkavégzéssel, és csak néhány adminisztratív tevékenységet lehetett volna felfüggeszteni a sztrájk idejére.

A gördülő sztrájkkal egyébként a béremelés mellett egyebek között pótszabadságot, korengedményes nyugdíjat, ingyenes, rendszeres szupervíziót követeltek, és azt akarták elérni, hogy az ágazatra fordított költségvetési előirányzat elérje az uniós átlagot.

Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, az ágazat dolgozói több mint két éve, 2019 márciusa óta próbálnak sztrájkba lépni, a kormány azonban minden alkalommal ellehetetlenítette azt.

Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt ígérte, 2019. április 30-ig megteremti a szociális ágazatban dolgozók kollektív szerződéskötés jogalapját, illetve június 30-ig benyújtja a szociális ágazatban dolgozók több éves bérfelzárkóztatási programját, ez a mai napig nem történt meg.

A szakszervezetek ezért újabb sztrájkot hirdetettek 2019. október 10-re, amit azonban ismételten el kellett halasztaniuk, mert a kormány nem volt hajlandó megállapodni a „még elégséges szolgáltatások„ mértékéről, 100%-os munkavégzést követelt a sztrájk ideje alatt, ezzel ellehetetlenítve azt.

Időközben ráadásul még a koronavírus-járvány is elérte országunkat, ami a rendkívül alulfizetett és egyébként is túlterhelt munkavállalókra még nagyobb nyomást helyezett, miközben az első hullám idején sem megfelelő mennyiségű védőfelszerelés, sem elismerés nem jutott  – az egészségügyhöz hasonlóan az élvonalban dolgozó – szociális ágazatnak a kormány, illetve az operatív törzs képviselői részéről.

Az MKKSZ ezért tavaly október 27-re online sztrájkot hirdetett, az ágazat dolgozóinak 500 ezer forintos pluszjuttatásáért.  A sztrájk részeként a szakszervezet Facebook-oldalán arról kérdezte az ágazat dogozóit, mire költenék a jutalmukat, amennyiben ők is megkapnák azt. Itt kiderül, legtöbbjük olyan régóta halogatott, a mindennapi élethez és testi-lelki jólléthez szükséges dolgokra költene, ami a jelenlegi bérükből megfizethetetlen: saját, vagy családtagjaik egészségére, szemüvegre, cipőre, fogorvosra, karácsonyi ünnepségre, gyerekeikre, lakhatásukra vagy egy kis pihenésre.

Azt, hogy miért ilyen nehéz sztrájkolni a közszférában, hogy mi a baj a sztrájktörvénnyel és hogyan jutott el az MKKSZ és a SZÁD egy újabb kordonbontást belengetéséhez a Kossuth téren, ebben a videónkban elmagyaráztuk: