Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány ellehetetlenítette a szociális ágazati sztrájkot, a szakszervezetek tovább küzdenek

Holnap lesz a szociális munka napja, ami elméletileg az ágazat dolgozóinak ünnepe, ők azonban jó ideje nem elégedettek saját helyzetükkel, így hát ünneplésre sincs igazán okuk. Ezzel, illetve a november 13-ára meghirdetett szociális ágazati sztrájkkal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót ma Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke és Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke.

„Sajnos Magyarországon nem egyértelmű ennek a hivatásnak az állami elismerése, harcolnunk kell azért, hogy a szociális szakma méltóságát, a szociális dolgozók önbecsülését meg tudjuk védeni. Hogy az ágazatban a keresetekkel, a munkakörülményekkel kapcsolatos elégedetlenség közös cselekvéssé változzon. A mi harcunk nem szimpla bérharc, hanem az ellátottak érdekeit is képviselő költségvetési, forráselosztási harc”

– mondta Boros Péterné, aki kiemelte: november 13-án lesz 10 hónapja, hogy a szakszervezetek küzdenek a 12 pontos sztrájkkövetelésükért, amiből mind a mai napig egyetlen egyet sem teljesített a kormány.

„Megtapasztalhattuk ezidő alatt, hogy mit ér a sztrájkjog, ha magyar.”- mondta a szakszervezet elnöke hozzátéve: a hatalom szándéka szerint a feltétel nélküli engedelmességet és a 130 ezer forintos fizetés melletti koplalás jogát jelenti, ha hagyják.

A szakszervezetek szerint azonban nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis a sztrájk „jogi elgáncsolása” történik: a Fidesz által módosított sztrájktörvény előírja, hogy jogszerűen csak akkor lehet munkabeszüntetést tartani, ha a felek megállapodnak egymással a még elégséges szolgáltatásról, ez azonban a sztrájk szeptemberi bejelentése óta nem történt meg.

A már így is egy hónappal későbbre csúsztatott november 13-ai törvényes sztrájk feltételei így tehát még mindig nem állnak fenn.

Bár a szakszervezetek holnap is tárgyalni fognak a kormánnyal, valószínűsíthető, hogy ott sem sikerül megállapodni a még elégséges szolgáltatásról. Ahogy arról Boros Péterné beszámolt, a szakszervezetek bírósághoz is fordultak, a másodfokú bíróság azonban eljárási hibákra hivatkozva új eljárásra utasította a szakszervezeteknek egyébként igazat adó elsőfokú bíróságot.

„Most tehát ugyanott tartunk, mint szeptemberben, a beadványunk pillanatában.”

– mondta.

A szociális ágazat dolgozóit képviselő szakszervezetek a holnapi tárgyaláson azt fogják kérni a kormánytól: a követeléseik teljesítésére igennek vagy nemmel válaszoljon, és ha igen a válasz (pl. a bérfejlesztésre), akkor annak a mértékét és időpontját is határozza meg, a hiteltelenségét orvosolva pedig a miniszterelnök adja az ígéretekhez az aláírását garanciaként.

Boros Péterné szerint „a tisztelt kormányunk és az igen tisztelt bíróságok minden erőlködése ellenére november 13-a a szociális szakma sztrájknapja és a szociális szakma önbecsülésének napja lesz” – munkabeszüntetés nélkül is.

Ugyanis a munkaerőhiány miatt valójában jelenleg, sztrájk nélkül sem tudják biztosítani a még elégséges szolgáltatás mértékét, így az ellátásra szoruló emberek jogai is sérülnek.

A szakszervezeti vezető elmondta, a sztrájktörvény kiüresítése után most rá kellett döbbenniük arra, hogy a hatalom álságosan visszaélve a törvényalkotói jogával, szinte teljesen hatástalanította a munkavállalók több mint 150 éves fegyverét, a sztrájkjogot.

Boros Péterné azt is jelezte: a bíróság felé újabb sztrájkidőpontokról nyilatkoztak, megmutatják, hogy kitartanak és meg tudják védeni érdekeiket.

Köves Ferenc, a SZÁD elnöke elmondta, a szociális munka napján minden évben kapnak szép szavakat, az illetékes miniszter minden évben elmondja, milyen felelősségteljes munkát végeznek, mennyire fontos ez a munka, kitüntetnek pár tucat embert, aztán minden ugyanúgy megy tovább.

A szociális szakemberek sokszor két munkahelyen dolgoznak az alacsony bérek miatt, miközben nagyon sok helyen a kötelező szakmai minimumlétszámot sem tudják teljesíteni ahhoz, hogy az ellátottak jogai ne sérüljenek: sok intézményben éjszaka egyetlen ápoló vagy nővér dolgozik 80-100 ellátásra szoruló emberrel.

„Azt üzenjük a kormánynak, hogy becsüljék meg végre azokat az embereket, akik a társadalom legelesettebb polgáraival és polgáraiért dolgoznak. Az arcpirítóan alacsony bérért és sok esetben emberhez nem méltó munkakörülmények között dolgozó polgártársainkat is becsüljék meg, ezek mi vagyunk, szociális szakemberek.”

Köves szerint sokan üzenik azt is: elfogyott a türelem. Ez azt is jelenti, hogy mivel a legális sztrájk gyakorlatilag lehetetlen számukra, egyre több szociális szakember lenne hajlandó akár törvénytelenül is sztrájkba lépni.

Köves azt is elmondta, a szakszervezetek nem tudnak semmilyen törvénybe ütköző megmozdulást támogatni, azt azonban meg tudja ígérni, hogy amennyiben bárkit hátrány ér azért, mert a véleményét állampolgárként, szociális szakemberként a kormány tudomására juttatta, jogi képviseletet fognak számára biztosítani.

A sajtótájékoztatóról készült felvételünk itt tekinthető meg:

Címlapkép: Szociális és Gyermekjóléti alapellátások / Facebook
Olvass tovább!