Semmi jogszabályi alapja nincs, és nem is lehet a Kásler Miklós emberminiszter által belengetett, műtétek előtti fizetős teszteknek az ombudsman szerint, jelentette be Facebook-oldalán Szél Bernadett független képviselő.
A képviselő szerint nincs jogszabály, ami alapján fizetőssé tehetnék a műtét előtti teszteket, a fizetős műtétekből nem lett szabály.
Mint írta,
„Kásler bemondta, hogy önköltségessé teszik a teszteket, ezzel fizetőssé a műtéteket azok számára, akik még nincsenek beoltva, majd az egészből nem lett semmi, ezt viszont már nem kommunikálták, inkább azóta is bizonytalanságban tartják a betegeket.„
A képviselő arra is kitért, hogy ahogy az ellenzék és számos szakmai és érdekvédő szervezet szerint, úgy az alapvető jogok biztosa szerint is alapjogi problémákat vet fel a Kásler miniszter által beharangozott fizetős műtéti rendszer. A képviselő szerint az ombudsman válaszában megírta,
„egyetértek Önnel abban, hogy a jelzett probléma valóban érintheti az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés kérdését, és így nem egyszerű finanszírozási, hanem alapjogi problémaként azonosítható. A társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátások védettségi igazolványhoz kötése önmagában olyan kérdés, hogy a felmerülő alkotmányossági aggályok e tárgyban külön vizsgálat indítását tehetik szükségessé.”
Ráadásul a végül be nem vezetett rendszer, melyben a TB-támogatott műtétek előtti teszteket a betegeknek kellett volna megfizetniük, elsősorban a szegényebbeket sújtotta volna, rájuk rakott volna aránytalanul nagy terhet. A szegények sokszor eleve kevesebb információval rendelkeznek arról, hogy hogyan vehetik fel az oltást, hogyan regisztrálhatnak, és így védettségi igazolványhoz is nehezebben jutnak.
Eközben pedig a kormány számtalanszor elmondta, hogy az oltás felvétele opcionális. Azonban egy olyan alapszolgáltatást, mint a TB-támogatott műtétek igénybevételét ennek fényében úgyszint problémás fizetőssé tenni.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint diszkriminatív és alaptörvény-ellenes szabályozást vezetett be a kormány, amikor a védettségi igazolványhoz kötötte a legtöbb szolgáltatás igénybevételét. A védettségi igazolvány ugyanis a nevével ellentétben valójában egyáltalán nem a védettséget igazolja, hiszen a kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége. Az igazolvány és a kormány kommunikációja a TASZ szerint ezért hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. A jogvédők szerint ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az, hogy kinek van kártyája és kinek nincs.
Mint korábban beszámoltunk róla, Kásler Miklós – többek között Facebookján kommunikálva – három hete bejelentette, hogy a május 13-án újrainduló elektív, vagyis nem sürgős beavatkozások esetében a betegeknek védettségi igazolvánnyal, vagy két napnál nem régebbi PCR-teszttel és a műtét napján végzett antigén gyorsteszttel kell rendelkeznie.
Mint akkor írtuk, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint azonban alkotmánysértő a műtétre, illetve kezelésekre várók önköltséges teszteltetése, ezért az alapvető jogok biztosához fordult. Februárban egyébként még maga Müller Cecília tisztifőorvos jelentette ki, hogy az egynapos műtétekhez járványügyi érdek miatt tették kötelezővé a PCR-tesztet, de egy páciensnek sem kell fizetni érte.
