A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, ugyanis ez Magyarországon adóemeléshez vezetne – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI-nek kedden Párizsban, miután a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával, Mathias Cormannal találkozott. A magyar miniszter ezzel azt a csomagot utasította el, amelyet Joe Biden amerikai elnök terjesztett elő, és amely egy újfajta globális vállalati tervet ajánl a fejlett országoknak, hogy több bevételhez jussanak az adó-minimalizáló multicégektől.
Szijjártó úgy fogalmazott: „Senkinek nincsen joga kívülről beavatkozni a magyar adópolitikába”. Azzal viszont egyetértett, hogy a nagy technológiai cégek megadóztatására megoldást kell találni, és ennek mindenképpen az értékteremtés helyszínén kell történnie.
A miniszter szerint a globális minimumadó bevezetésének gondolata ellentétes a piacgazdasági elvekkel, és azokat az országokat próbálja meg helyzetbe hozni, amelyek nem voltak képesek a pénzügyi költségvetési fegyelemnek azt a szintjét létrehozni, amely megengedte volna számukra az alacsony adókulcsok bevezetését.
„Ne tegyük azt lehetővé, hogy a nagy technológiai cégek jogtalan versenyelőnyt élvezzenek nemzetközi adószabályozás híján”
– tette hozzá a miniszter, aki szerint a kérdés rendezésében az OECD-nek nagy szerepe lesz.
Ahogyan arról a Napi.hu is beszámolt korábban: a jelenlegi gyakorlat szerint a nagy multik olyan országokba jelentkeznek be, ahol alacsony a vállalati adó, így aránytalanul keveset fizetnek be a helyi államkasszába. A javaslattal – amelyet a világ ipari országait tömörítő OECD-nek mutattak be – a Joe Biden vezette amerikai demokrata kormány rukkolt elő. Az alku részeként globális szinten meghatároznák a vállalati adó alsó szintjét, az elnök az így befolyó pénzből hazájában az infrastruktúrát tervezi fejleszteni.
Az adózás kijátszására jó példa az Amazon versus EU ügyben született Európai Bírósági ítélet, ami az óriáscégnek adott igazat.
Az Európai Bíróság ítéletében elutasította az Európai Bizottság 2017-es döntését, miszerint az Amazon óriásvállalatnak nyújtott luxemburgi adókedvezmények tiltott állami támogatásnak minősülnek, így nem fogadta el a testület kérvényét arra vonatkozólag sem, hogy az amerikai cég 250 millió dollárt fizessen vissza Luxemburgnak.
Világszerte, valamint az Unióban is felmerült már, hogy az óriásvállalatok szinte üzemszerűen kerülik el az adózást, emiatt is tudnak olyan olcsók a szolgáltatásaik, és lehetnek jövedelmezőbbek befektetőik számára.
A kormány álláspontját jól közvetíti Tállai András államtitkár nyilatkozata, amelyről mi is beszámoltunk: szerinte az, hogy Magyarország az OECD országok adózásáról kiadott, nemzetközi statisztikai évkönyv szerint kiérdemelte a „legnagyobb adócsökkentő” címét, mindenképpen pozitív.
