Pénteken jelentette be Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere: május 13-ától újraindulnak az elektív (nem sürgős) beavatkozások és a rehabilitációs ellátások, „amelyek az egészségügyi szolgáltatónál előre egyeztetett időpontokban, a már bevált egészségvédelmi óvintézkedések betartásával történhetnek”.
A betegek felvételének feltétele, hogy érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR teszt eredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszttel rendelkeznek – tette hozzá a miniszter.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint azonban alkotmánysértő a műtétre, illetve kezelésekre várók önköltséges teszteltetése, ezért az alapvető jogok biztosához fordult.
A képviselő úgy véli, „fatális következményekkel járhat kvázi fizetőssé tenni a tb-ellátáson belül végzett műtéteket bárki számára is”, hiszen rengetegen vártak hónapokat a járvány miatt, most pedig tovább húzódhatnak a szükséges egészségügyi beavatkozások azoknál, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy saját zsebből teszteltessenek több tízezer forintért.
Ráadásul több százezren is lehetnek azok a hátrányos helyzetű településeken élők, akik nem is kapnak megfelelő felvilágosítást és technikai segítséget az oltásra való jelentkezéshez
– hívja fel a figyelmet Szél, hozzátéve: arra sem tért ki a miniszter, hogy a műtétre váró gyerekekre is vonatkozik-e az önköltséges tesztelés, pedig ez különösen fontos kérdés annak fényében, hogy nagy részüket egyelőre nem oltják.
„Megint káosz az egész, a kormány ráadásul nem adott egzakt felsorolást, az viszont ennyiből is látszik, hogy nem ez a helyes út: nem sarcolni kell, hanem segíteni — tiszta beszéddel, átláthatósággal, propaganda-szólamokat nélkülöző tényszerűséggel, a legrosszabb helyzetben levő emberek felé pedig extra odafigyeléssel”
– értékeli a helyzetet a képviselő.
Februárban egyébként még maga Müller Cecília tisztifőorvos jelentette ki, hogy az egynapos műtétekhez járványügyi érdek miatt tették kötelezővé a PCR-tesztet, de egy páciensnek sem kell fizetni érte.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint diszkriminatív és alaptörvény-ellenes szabályozást vezetett be a kormány, amikor a védettségi igazolványhoz kötötte a legtöbb szolgáltatás igénybevételét. A védettségi igazolvány ugyanis a nevével ellentétben valójában egyáltalán nem a védettséget igazolja, hiszen a kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége. Az igazolvány és a kormány kommunikációja a TASZ szerint ezért hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. A jogvédők szerint ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az, hogy kinek van kártyája és kinek nincs.
Az újabb alapjogi kérdéssel kapcsolatban kikértük a TASZ álláspontját. Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
