Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az alapvető jogok biztosa szerint össztársadalmi érdek a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása

Május 4-től újraindulnak a meghosszabbított moratórium idejére felfüggesztett kilakoltatások, pedig a járványhelyzet továbbra is tart. Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa ezért a kilakoltatási moratórium további meghosszabbítását javasolja.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön publikált közleményében Kozma amellett érvel, hogy a „pandémiás helyzetben számos magánszemély és család fokozottan nehéz helyzetbe kerül, amely munkájukat, megélhetésüket, így lakhatásuk biztonságát is veszélyeztetheti”, a járványhelyzet okozta káros gazdasági hatások mérséklése érdekében pedig „a társadalom széles rétegeit érintő gyors és határozott szociális intézkedésekre” van szükség.

A biztos szerint kiemelt figyelemben kell részesíteni azokat, köztük a gyermekes családokat, akik az elkövetkező hetekben a folyamatban lévő végrehajtás miatt elveszítenék a lakhatásukat. Hiába tart már hónapok óta a kilakoltatási moratórium, az egyéb végrehajtási cselekmények zavartalanul folyhattak alatta, a tartozásokat behajtják, az árveréseket kitűzik, csupán a lakás kiürítésére nem kerülhet sor. Így viszont a moratórium végeztével azonnal utcára kerülhetnek családok.

„A kilakoltatási moratórium fenntartása a járványveszély időszakában nemcsak a végrehajtás alá vont adósok és közvetlen lakókörnyezetük védelmét szolgálja, hanem össztársadalmi érdek is” – írja Kozma. A biztos az ingatlan-végrehajtások járvány időszakában való felfüggesztését javasolja, a javaslatot megküldte Pintér Sándor belügyminiszternek és Varga Judit igazságügyi miniszternek.

Az alapvető jogok biztosának azonban nincs olyan jogköre, amely alapján másokra nézve kötelező döntéseket hozhatna, csak javaslatokat tehet visszásságok orvoslására, jogszabályok módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. A kormánypártok pedig nem mutatkoztak nyitottnak arra, hogy a május 4-i időpontot kitolják.

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának március 23-i tárgyalásán a Fidesz-KDNP képviselői egyöntetűen leszavazták azt a javaslatot, amely a kilakoltatások általános felfüggesztését eredményezte volna. A javaslatot, amely a kilakoltatások felfüggesztésén túl az árverések és a fizetésből, nyugdíjból történő levonások év végéig tartó leállításáról szólt, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő nyújtotta be, aki az ülés után közzétett Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke kijelentette, hogy „mi nem csak magát látjuk, amikor itt beszél, hanem látjuk azt a háttérhatalmat is, akinek a nevében beszél”.

Pár nappal később a lakhatáshoz való jogokért küzdő A Város Mindenkié (AVM) a Lendvay utcai Fidesz-székháznál akciózott a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáért és az elhelyezés nélküli kilakoltatás felfüggesztéséért. Az AVM az akció után kiküldött közleményében úgy fogalmazott: elengedhetetlen, hogy a világjárvány derekán a kormánypárt elrendelje a rendkívüli veszélyhelyzet idején fennálló kilakoltatási moratóriumot, akárcsak a tavaszi hullám idején, hiszen az esetszámok azóta csak még rosszabbak lettek.

A követelés nem talált visszhangra, a moratóriumot – ahogy az alapvető jogok biztosának a közleményében is szerepel – április 30-ról csupán május 4-ig hosszabbította meg a járvány miatt elrendelt szigorított védekezés. A vonatkozó szabály azonban nem egyértelmű: az Utcajogász tudomására jutott az, hogy a végrehajtók szerint április 30-ig tart a moratórium, tehát többen eltérően értelmezik a jogszabályokat, ami azért lehetséges, mert a kormányrendeletek pontatlan fogalmazása és az állandó változtatások bizonytalanságban tartanak mindenkit.

A terézvárosi önkormányzat viszont jó példával járt elől: április végén bejelentették, hogy a hatodik kerületben november 15-ig hosszabították meg a kilakoltatási moratóriumot az önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok esetében,

azaz a téli moratórium kezdődátumáig, valamint a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is felfüggesztik. Ez azt jelenti, hogy a terézvárosi önkormányzati bérlakásokból ebben az évben biztosan nem lehet senkit se kilakoltatni (a rendelet azonban nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra).

„A veszélyhelyzetet a kormány az idei év őszéig meghosszabbította, erre tekintettel döntött a Döntés-előkészítő Tanács is a kerületi moratóriumról” – áll a rendeletet bejelentő közleményben. „A kilakoltatási moratórium meghosszabbításával nemcsak az emberek lakhatásáról gondoskodik az önkormányzat, hanem közvetett módon hozzájárul a koronavírus-járvány terjedésének csökkentéséhez is, hiszen így az emberek az otthonaikban maradnak, ott tudják tartani őket, távol az alkalmi vagy hajléktalanszállóktól.”

A kilakoltatási moratórium hasznos eszköz, de alapvetően csak tűzoltásra alkalmas, írja Szaniszló Judit, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) munkatársa a Mércén megjelent cikkében. A kilakoltatások időszakos rendezésének elve alapjaiban kérdéses, mivel azt próbálja csak megakadályozni, hogy az otthonukat elveszítő emberek a téli hónapokban az utcára kerüljenek és ott megfagyjanak. „Ehhez képest, miközben persze fontos az életvédelmi szempont, az ugyanolyan fontos kéne legyen, hogy a gyerekeseket soha ne lehessen utcára, azaz elhelyezés nélkül kilakoltatni.” Ahhoz, hogy a kilakoltatások száma csökkenjen, olyan lakáspolitikára van szükség, amely mindenki számára megfizethetővé teszi a lakhatást, és amely megelőzi a családok eladósodását.