Kimondta az Alkotmánybíróság: az ún. rabszolgatörvény több ponton is alkotmányellenes, így az Országgyűlésnek haladéktalanul módosítania kell azt, derül ki Szabó Tímeának, a Párbeszéd társelnökének Facebook-posztjából.
A dolgozói jogokat megnyomorító rabszolgatörvényről 2018 telén a Mércén részletesen beszámoltunk: elfogadása után rég látott mértékű, országos tiltakozási hullám kezdődött, megmutatva, hogy a társadalom körében rettentő népszerűtlen szabályozásról van szó. Nem csak széles társadalmi tömegek mozdultak együtt a nép helyett a tőkét kiszolgáló törvény ellen, de a pártok is ezen ügy mentén tudtak korábban nem látott együttműködésre lépni, miután az országgyűlésben is együtt igyekeztek megakadályozni elfogadását.
Ahogyan Szabó írja: az ellenzéki pártok még 2018-ban fordultak az Alkotmánybírósághoz, miután a kormány elfogadta a rabszolgatörvény néven elhíresült munka törvénykönyve-módosítást. A törvény elvette a dolgozók pihenőidejét, túlmunkára kényszerítette őket, elcsalta túlórapénzeiket.
Az Alkotmánybíróság most viszont kimondta: senkit sem lehet elbocsájtani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát.
Az AB emellett kimondta, hogy hiába a hároméves munkaidőkeret, a korábbi, maximum egyéves idő alatt kell a pihenőidő átlagának kijönnie, és a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni. Az AB úgy is döntött, hogy ha a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató, attól még ugyanúgy érvényesülnie kell azoknak a többletgaranciáknak, amelyeket a szakszervezet kialkudott a 36 hónap elfogadásáért cserébe.
„Nagy győzelem ez a magyar munkavállalóknak! Úgy tűnik, hogy még az ellenzékiséggel ritkán vádolható Alkotmánybíróságnak is sok volt a rabszolgatörvény, az emberek elnyomása”
-írja a Párbeszéd társelnöke.
Az Alkotmánybíróság így most arra kötelezi az Országgyűlést, hogy július 31-ig javítsa ki a törvényt.
Az Alkotmánybíróság döntésének teljes szövege itt olvasható el.
