A járvány, és a velejáró válság egyik veszélyes, és sajnos sokakat érintő következménye, hogy a megrendült élethelyzetekben gyorskölcsönökkel kénytelenek áthidalni a gazdasági nehézségeket. A probléma elsősorban a legrosszabb anyagi helyzetű családokat érinti, és sokakat taszíthat még kilátástalanabb helyzetbe a Népszava cikke szerint.
Noha a gyorskölcsön sok esetben szinte elkerülhetetlennek tűnik egy hirtelen jött élethelyzet feloldásához, következményei további súlyos problémákat okozhatnak, és a konstrukció különösen nagy terhet rak a hitelfelvevő vállára.
Tehát itt is igaz a közkeletű mondás, miszerint drága mulatság szegénynek lenni: míg a tehetősebbeket célzó, a pénzintézetek számára alacsonyabb kockázatú és hosszabb lejáratú, nagyobb összegű hitelek általánosságban alacsonyabb költségekkel járnak, a szegények hirtelen problémáinak tüneti kezelésére optimalizált konstrukciók jóval magasabb THM-mel működnek.
A lap a gyorskölcsönt felvevő P. példáján keresztül érzékelteti: hiába a Magyar Nemzeti Bank tájékoztató füzetkéje a konstrukció veszélyeiről, az információ nem sokat segít annak, aki szükséget szenved – legfeljebb tisztában lesz azzal, hogy milyen beláthatatlan zsákutcába navigálja magát, más lehetőség híján.
P. története
„Mit volt mit tenni, felvettem – szabódik P., a 30-as dunántúli kommunikációs szakember, aki Budapesten él, az egyik fapados hitelezésre specializálódott szolgáltatónál nyúlt bele az év végén egy 500 ezer forintos hitelbe. – Megszűnt az állásom, fizetni kell az albérletet. Abban a kisvárosban, ahonnan jövök, esélyem sincs munkát kapni, ha kerülni akarom a NER-közeli cégeket. Márpedig kerülni akarom őket. Három hónapot adtam magamnak, hogy állást találjak, de hosszabbítok az ígérettel. Más lehetőségem nem volt, csak így tudtam hamar pénzhez jutni.”
P. – az átlagos (nagy) megszorultságú – fapadoshitel-felvevőktől eltérően olvasta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intelmeit a meggondolatlan eladósodás veszélyéről.
„Szép munka. A hajamra kenhetem – összegzi élményeit a digitális füzetkéről. – Ha rászánod magad a gyorskölcsönre, akkor bajban vagy. Ha bajban van, nemigen segít rajtad a mégoly bölcs pénzügyi edukáció sem. Egyszer persze majd én is előrelátó leszek, és lesz vésztartalékom, sőt pénzem, mint a pelyva. De akkor majd pont nem szorulok a bankok segítségére.”
Kifejtette álláspontját a lapnak Kovács László hitelszakértő, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke is. Véleménye szerint a gyorskölcsönökre szükségük van az emberek jelentős részének, mivel a háztartások számottevő részének nincsenek megtakarításai, így egy hirtelen kiadásra nincsen fedezete a családnak. Ilyen hirtelen kiadást követelhet meg egy háztartási gép elromlása, egy családtag halála, vagy más, előre nem látható esemény. A szakember szerint
„aki gyorskölcsönt vesz fel, az pórul fog járni”.
Egy évvel ezelőtti cikkünkben arról írtunk, hogy a magyarországi háztartások egyharmadának nincs megtakarítása, ez az arány pedig csak növekedett azzal, hogy emberek tömegei veszítették el a munkájukat, és sokaknak csökkent a fizetésük a válság miatt. Fontos megjegyezni, hogy a megtakarításokkal nem rendelkező háztartásoknak túlnyomórészt nincs lehetőségük félretenni, napról napra, hónapról hónapra élnek.
A hitelszakértő szerint a Provident esetében látható, hogy a mindennapi megélhetés finanszírozására nyújt kölcsönt, azonban ezzel a felvevőket közép- és hosszútávon csak nehezebb helyzetbe hozza. Kovács szerint
„Akkor van probléma, ha az adós fizetési késedelembe esik. A három legismertebb fapadoskölcsön-kihelyező kifejezetten kemény behajtási eljárást alkalmaz, és sok esetben nem az MNB ajánlása alapján hajtják be a követeléseiket”.
Hozzátette,
„Ehhez járul még az is, hogy követeléskezelési törvény hiányában a követeléskezelők gyakorlatilag kontroll nélkül garázdálkodhatnak azoknál az adósoknál, akik nem szerződésszerűen tudnak fizetni. Rengeteg lejárt, elévült követelést érvényesítenek. Az egyesületnél nagy számban találhatók olyan kis összegű gyorskölcsönök következményei, amely tanulságképpen megszívlelendő az adósok részére.”
Így akár néhány százezres hitelfelvétel is kilátástalan helyzetbe hozhat családokat. A követeléskezelő cégek ráadásul a lap szerint az MNB jóhiszeműségre, tisztességre és segítésre ösztönző irányelvei ellenére – nem meglepő módon – elsősorban a hitelezők, a részvényesek profitját tartják szem előtt, és akár évekig várnak egy-egy követelés érvényesítésével, így a késedelmi kamat 30-40 százalékra is rúghat. Példaként ismertette, hogy egy 200 ezres kártyatartozásból 1,2 milliós, egy 500 ezres áruvásárlási hitelből pedig 2,3 milliós követelés kerekedett.
A szakértő „dőreségnek” tartja, hogy sokan elfogadták a hitelmoratóriumot úgy is, hogy tudták volna törleszteni a hitelt, ezzel saját maguknak növelve meg költségeiket. Azt ugyanakkor nehéz lenne tagadni, hogy a kormány csodafegyverként meghirdetett intézkedése körül szegényes volt az informálás, így nagyon sokaknak nem is esett le, hogy többletköltségeket vállalnak a fizetési halasztással – amivel végső soron a pénzintézetek járnak jól.
A Provident is megszólalt a lapnak, természetesen felelősségteljes gyakorlataikat emlegetve, miszerint a cégnek is érdeke, hogy az adósok vissza tudják fizetni a kölcsönöket – hisz az üzlet eredménytelen, amennyiben az adós képtelen visszafizetni az intézet által követelt összeget.
A Provident álláspontja
„Az eladósodással szembeni morális fenntartásaink mellett üzleti szempontból sem érdekünk annak támogatása, hiszen az visszafizetési képtelenséget feltételez, amely az üzlet eredménytelenségét jelentené. Vállalatunknál a tudatosan választott, megfontolt döntés alapján igényelt és visszafizethető kölcsönök folyósítását támogatjuk. A mostanihoz hasonló rendkívüli időkben különösen fontos a felelős hitelezés, amely elválaszthatatlan üzleti gondolkodásunktól és tevékenységünk alapja.”
A lap említi, hogy több pénzintézet is kapott az MNB-től Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel minősítést, melynek feltétele, hogy az alapkamat fölötti 10-15 százalékos sávban legyen termékeik felára, szabad felhasználású hitelek esetén. Azonban, ahogy emlékeztetnek, ez a „jó adósoknak”, jellemzően a tehetősebbeknek érhető el, és komoly feltételek mellett igényelhetők. A többieknek pedig hirtelen jött költségeik fedezésére ott vannak a gyorskölcsönök.
Tehát végső soron hiába a bejelentett kormányzati válságkezelő intézkedések, a szegényebbek továbbra is könnyedén zuhannak adósságspirálba, hogy mindennapi megélhetésüket és hirtelen jött, elengedhetetlen kiadásaikat fedezni tudják.
