Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Módosítja a kormány az uniós jogot sértő, CEU-t elüldöző felsőoktatási törvényt

A felsőoktatási törvényt módosító javaslatot nyújtott be a hétvégén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután tavaly októberben kimondta az Európai Bíróság: sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása (azaz a lex CEU), ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket meg kell semmisíteni.

Bár Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az Európai Bíróság a döntés során „kettős mércét” alkalmazott, amellyel „a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozta a magyar egyetemeknél”, a mostani módosítással törölnék a törvényből a CEU elüldözését célzó kritériumot, mely szerint Magyarországon az a külföldi egyetem működhet, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” (mint az emlékezetes, a CEU a törvénymódosítás idején nem működött az Egyesült Államokban).

Az indoklás szerint a bajor jog alapján írnák át a szabályt úgy, hogy az Európai Gazdasági Térségben (EGT) székhellyel rendelkező, államilag elismert felsőoktatási intézmény innentől akkor folytathatna képzést Magyarországon, ha a képzés a székhelye szerinti EGT-államban elismert felsőoktatási képzésnek minősül. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak, az oktató és kutató munkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni.

Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott intézmény, az Európai Unió Egységes Piacának kiterjesztése.

Az EGT-n kívüli székhely esetén – ami például a CEU-nak volt – pedig előírnák, hogy

  • a Magyarországon nyújtott képzés a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű legyen,
  • a felvételi követelmények megfeleltethetőek legyenek a többi államilag elismert intézmény felvételi követelményeinek,
  • az intézmény szerepeljen a két kormány által kötött – a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűségéről szóló – nemzetközi szerződésben
  • és a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységre való jogosultságát az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezhesse.

Mint arról korábban beszámoltunk, a 2017-ben hozott felsőoktatási törvénymódosítás szerint a Magyarországon működő külföldi egyetemeknek több, különleges feltételnek is meg kell felelniük, például az Unión kívüli intézmények csak akkor adhatják ki az anyaország diplomáját, ha a másik országban is létrehoznak egy kampuszt. A törvénymódosításban foglaltak teljesítésére végül plusz egy évet kaptak az egyetemek, ám a CEU a sok huzavona és a bizonytalanság után 2018 végén úgy döntött: a 2019-es tanévet már Bécsben kezdik el. Az Európai Bíróság döntésére reagálva tavaly októberben Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapító-elnöke leszögezte: a jelenlegi magyarországi jogszabályi környezet nem összeegyeztethető az akadémiai szabadsággal, így a CEU sem tér vissza Magyarországra.

(via 444.hu, HVG.hu)

Címlapkép: Tiltakozás a rabszolgatörvény ellen 2018. december 8-án. Fotó: Csoszó Gabriella / Free Doc