Több pedagógus és szülői szervezet, valamint diákmozgalom is örömmel fogadta a kormány azon döntését, miszerint visszavonják a középiskolák mára tervezett nyitását.

A szervezetek azonban aggodalmukat is kifejezték az óvodák és az általános iskolák tervezett jelenléti oktatásának megkezdésével kapcsolatban. Öt nagy szakszervezet közös nyilatkozatban ellenezte a nyitást, valamint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) reprezentatív felmérést is készített a szakmabeliek véleményéről, melyből kiderült a pedagógusok döntő többsége elutasítja, hogy április 19-én becsengessennek az iskolákba. Az összefogás látszólag meghozta eredményét, ugyanis múlt szerdán Orbán Viktor bejelentette, hogy csak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatain indul újra az oktatás. A PSZ a döntést részsikerként értékelte, Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke pedig a Mércének elmondta, a kormány a döntése során figyelembe vette az általuk készített kérdőíves felmérést és a szakszervezet ajánlásait.

A 21 Kutatóközpont és a PSZ közös szervezésében létrejött kutatás tehát egyértelműen hasznosnak bizonyult, ám a kérdőív a nyitás mellett sok más, a szakmabelieket érintő problémára is fényt derít.

A 10 kérdésből álló kérdéssort összesen 9529 pedagógus töltötte ki. A válaszokból többek között az is kiderült, hogy a tanárok leginkább a diákjaikat féltik a járványtól, a nyitással kapcsolatos attitűdök iskolatípusonként változnak, valamint akadnak olyanok is, akik a munkamegtagadás eszközéhez is fordulnának, ha a kormány idő előtt küldené vissza őket a tantermekbe.

Azonban a beérkezett válaszok első és legfontosabb tanulsága az volt hogy, a pedagógusok döntő többsége, azaz 87%-a nem pártolja a mai nyitást.

A kérdőív lehetséges nyitási alternatívákat is felsorol. A kitöltők választhattak, hogy milyen körülmények között lennének hajlandóak visszatérni a jelenléti oktatásba. A legnépszerűbb válaszlehetőség az volt, hogy abban az esetben nyisson ki minden nevelési és oktatási intézmény, ha az országban nem haladja meg a 100-at a hetente azonosított fertőzöttek száma 100 ezer főre vetítve.

Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 49%-a akkor térne vissza az iskolákba, ha naponta nem haladja meg az 1400-at az újonnan igazol fertőzöttek száma.

A fokozatos nyitás opciói is helyet kaptak az alternatívák között. A pedagógusok egyharmada támogatta azt a lehetőséget, hogy a területi fertőzöttségeket figyelembe véve április 19-től fokozatosan nyissanak ki az intézmények. A kitöltők 27%-a támogatta, hogy április 19-én az óvodák, az alsó tagozat, és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) nyissanak, május második hetében pedig a felső tagozatok, gimnáziumok, és a szakképzők.

A kitöltők kevesebb mint harmada (29%) értett egyet a minden oktatási intézményt érintő májusi újranyitási időponttal. Ugyanakkor a pedagógusok nem zárkóznak el teljesen az újranyitás gondolatától: a szakmabeliek 46 százaléka veti el annak az ötletét, hogy a középiskolák visszatérjenek a jelenléti oktatásra, a tanárok további 31 százaléka válaszolt úgy, hogy ha elcsendesedik a koronavírus-járvány, és eléri a kellő átoltottságot a társadalom, szívesen fogadnák a középiskolák újranyitását.

Az eredmények alapján tehát a pedagógus társadalom egységesen elutasító állásponton van a mai újranyitással kapcsolatban, ám a lehetséges nyitás pillanatával és a jelenléti oktatásra való visszatérés feltételeivel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.

A kutatás készítői szerint számos ok húzódhat meg ennek hátterében. Az attitűdöket befolyásolhatja például, hogy a pedagógusok megkapták-e már a vakcinát, ha igen, kialakult-e a már bizonyos fokú védettség a körükben, hogyan boldogulnak ők és a diákjaik a távoktatás időszakában, mennyire sújtja diákjaikat a digitális távoktatásból következő leszakadás veszélye, valamint hogy milyen mentálhigiénés állapotban vannak ők és tanítványaik.

A pedagógusok több mint fele (54%) nyilatkozott úgy, hogy az áprilisi nyitás esetén bemenne a munkahelyére és megtartaná jelenléti oktatásban az óráit. A kitöltők 21%-a csakis kizárólag tantermen kívüli oktatást folytatnának nyitás esetén, a pedagógusok 18 százaléka pedig megtagadná a jelenléti oktatást (pl. táppénzre menne, szabadságot venne ki, vagy más módon tagadná meg a munkavégzést).

A jelenléti oktatáshoz való viszony iskolatípusonként eltérő. Az óvodapedagógusok, általános iskolákban és a szakiskolákban tanító pedagógusok egyaránt 60-60 százaléka menne be a munkahelyére április 19-én.

A szakközépiskolában tanítók 50%-a, a gimnáziumokban és az érettségit adó szakképzésben dolgozók pedig 48 és 46 százaléka tanítana az áprilisi nyitás esetén. A kutatás készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy a középiskolákban jellemzően jobban működött az online oktatás, így az ott dolgozó pedagógusok nagyobb kedvvel maradnának ebben a rendszerben.

A kérdőív eredményei arra is rámutatnak, hogy minél idősebb a pedagógus, és minél kitettebb a megbetegedésnek, annál kevésbé vállalja, hogy akár csak egy napig is vissza kelljen mennie jelenléti oktatásba.

A 60 év feletti válaszadók kevesebb, mint fele mondta azt, hogy bemenne a munkahelyére újranyitás esetén, a pályájuk elején járó pedagógusok (18–29 évesek) 60 százaléka gondolja úgy, hogy április 19-én elmenne dolgoznie. A 21 Kutatóközpont egy januári kutatása alapján legkevésbé az idősebb pedagógusok rendelkeztek elegendő digitális kompetenciával ahhoz, hogy munkájukat maradéktalanul el tudják látni az online oktatásban, ám mégis ők azok, akik a saját, valamint a diákjaik és a környezetük megóvása érdekében továbbra is a digitális munkarendet választanák.

A munkamegtagadás alternatívájának népszerűsége és a tiltakozókedv  a pedagógusok körében az intézmény típusától függ. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy azok a dolgozók választanák a munkabeszüntetés valamilyen formáját, akik az oktatási intézményben kevésbé tudják tartani a fizikai távolságot a diákjaikkal, mivel az oktatás kisebb térben zajlik, ilyenek például a szakközépiskolák esetén a szűk légterű műhelyek, tankonyhák.

A kutatási adatokból látszik, hogy vakcinázottság mértéke pozitívan befolyásolja a jelenléti oktatásra való visszatérési hajlandóságot. Azok a pedagógusok, akik már mind a két oltást felvették, inkább hajlanak arra, hogy április 19-ét követően bemenjenek a munkahelyükre (70%).

A kutatás a pedagógusok biztonságérzetét is vizsgálta. A kitöltők 74 százaléka egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban, ha áprilisban jelenléti oktatásban kellene tanítaniuk. Mindössze minden 10. válaszadó (10%) mondta azt, hogy inkább, vagy teljes mértékben biztonságban érezné magát jelenléti oktatásban, további 16 százalék pedig nem tudott dönteni. Az átoltottság a biztonságérzetet is befolyásolja, ugyanakkor még azok között is, akik mindkét vakcinát megkapták, 57 százalék nem érezné magát biztonságban, ha április 19-én vissza kellene térniük a tanterembe.

A pedagógusok a diákjaikat még kevésbé éreznék járványügyi szempontból biztonságban, mint saját magukat.

A pedagógusok 81 százaléka válaszolt úgy, hogy tanítványait egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban jelenléti oktatásban, 8 százalékuk mondta azt, hogy inkább, vagy teljes mértékben biztonságban tudná a diákjait, 12 százalékuk pedig semleges maradt.

Habár a középiskolák és gimnáziumok újranyitását a kormány elhalasztotta, Orbán Viktor szerdai bejelentése alapján az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai ugyanúgy nyitni fognak, így az ott dolgozók ki vannak téve az egészségügyi kockázatnak.

A Mérce a kutatásban közreműködő Pedagógusok Szakszervezete elnökét, Szabó Zsuzsát is megkereste, hogy értékelje a kormány döntését.

Szabó Zsuzsa elmondta, a kutatást továbbították az oktatásirányításnak. A PSZ javaslatokat is tett a kormánynak az osztálytermekbe való biztonságos visszatérés érdekében. Az egyik ilyen a tanulócsoportok létszámának átszervezésére vonatkozott. A felső tagozatok nélkül tantermek is felszabadulnak az intézményekben, amelyeket felhasználhatnak arra, hogy kisebb csoportokra osszák a diákokat.

Az elnök hangsúlyozta, hogy 30 fős osztálylétszám mellett nem lehet tartani a másfél méteres távolságot, ami növeli a fertőzés veszélyét.

Az óvodákra vonatkozóan a szervezet azt kérte a szülőktől, hogy aki megteheti, a gyerekét lehetőleg ne vigye be az intézménybe, ezzel is csökkentve a fertőzés kockázatát. Arra is javaslatot tettek, hogy ha a szülők nem érzik biztonságosnak a gyerekük visszaengedését a jelenléti oktatásba, akkor a hiányzásukat ők is igazolhatják. Kérték, hogy a távolmaradó gyerekek online is bekapcsolódhassanak a tanítási órákba, hogy lemaradásuk ne növekedjen még jobban.

A döntés kétségtelenül több terhet ró majd az osztályterembe visszaküldött pedagógusokra és az iskolákra is, hiszen a az otthon maradt diákok a digitális oktatás hiányában lemaradhatnak társaiktól, de vannak olyan intézmények, ahol már arra is felhívták a szülők figyelmét, hogy amennyiben sok gyerek fog hiányozni az iskolákból, rendkívüli szünetet rendelnek el.

Kérdéses azonban, hogy hétfőtől hogyan alakul a fertőzöttek száma, valamint hogy a nyitás mennyire fogja befolyásolni egy esetleges újabb hullám kialakulását.