Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fürjes a kínai egyetemről: „Tetszik, nem tetszik, a jövő Ázsiáé”

Ahogy a csütörtöki kormányinfón beígérték, Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára és Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója délután egytől sajtótájékoztatót tartott Déli Városkapu fejlesztési programról, amit az alább lehet visszanézni.

A kormányzati tisztviselők a sajtótájékoztató során végig igyekeztek együttműködő szakemberek benyomását kelteni, többször is kihangsúlyozva, hogy a kormány és a főváros, és személyesen Karácsony Gergely főpolgármester is, mélységesen egyetértenek a diákváros fejlesztése körüli tervek terén.

Vagyis Fürjes – javarészt Vitézy jelentőségteljes hallgatása mellett – jóval békülékenyebb hangot ütött meg, mint délelőtt Gulyás miniszter, aki szerint

„Karácsony Gergely mióta eldöntötte, hogy elindul az ellenzéki miniszterelnöki pozícióért” azóta „olyan területeken is politikai vitát keres a kormánnyal, ahol korábban egyetértettek”.

(Karácsony Gergely egyelőre semmilyen módon nem jelezte a miniszterelnöki versenyben való részvételét, sőt, az eddigi kérdésekre mindig elzárkózott attól.)

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a Fudan Egyetem kampuszának megvalósítása egyáltalán nem érinti a diákváros megépülését, utóbbi – jelen állás szerint – a korábban megismert terveknek megfelelően fog megvalósulni.

Ez ellentmond azon információknak, miszerint a magyar állam költségére, kínai hitelből, kínai projektként megvalósuló egyetem a kollégiumi komplexum kárára kapott volna helyet.

Az államtitkár emlékeztetett, a világ 34. legjobb egyeteme készül kampuszt nyitni Budapesten képzések széles spektrumával, ahogy jelenleg is folyik közös képzése a Corvinus Egyetemmel. Fürjes kifejtette, véleménye szerint világnézeti vita zajlik az egyetem körül, ahogy azt is említette, hogy Magyarországon sokan idegenkednek a keletről jövő dolgokkal szemben, miközben érintőlegesen kommunistázott, és párhuzamot vont az egyetemtől és a kínai vakcinától való idegenkedés között.

Az államtitkár nem tért ki arra, hogy mint korábban írtuk, a Fudan kampuszának építésére tervezett állami pénzek hatalmas összegekre rúgnak. A beruházás például többe kerül mint a teljes magyar állami felsőoktatás éves működési költsége, ami 2019-ben összesen 486 milliárd forint volt, de a G7 számításai szerint ez valójában nettóban számolva alig 287 milliárdot tett ki.

Az államtitkás egy ponton geopolitikai-filozófiai fejtegetésekbe is kezdett, miszerint

„tetszik nem tetszik, a jövő Ázsiáé.”

Ennek alátámasztására kifejtette, hogy jelenleg Ázsia emelkedik fel gazdasági, kulturális és más tereken is, ezt pedig mindenképp figyelembe kell vennie a kormánynak.

Az is kiderült ugyanakkor, hogy a 8-10 ezer hallgatónak helyet biztosító diákvárosban a budapesti magyar egyetemek hallgatóit fogják elszállásolni, hogy pontosan kik költözhetnek be, az az egyetemekkel folytatott tárgyalások után fognak kiderülni. Fürjes szerint kilenctized részben magyarok, de az egyetemek külföldi hallgatóinak is helyet biztosítanak, mindazonáltal nem a Fudan diákjainak építenek lakhatást.

Elhangzott az is, hogy a felsőoktatás kihívása, hogy ötvenéves lemaradásban vannak kollégiumi férőhelyek tekintetében, nincs elég belőlük, és ami van, az nagyon lerobbant, ezért is valósít meg a kormány kollégiumfejlesztési programot. Az elmúlt évtizedekben egyébként több kollégiumot is bezártak Budapesten, ami pedig épült, az jelentős részben az elhibázott, piaci alapú PPP formában valósult meg, így valóban komoly hiánnyal néz szembe a főváros, miközben külföldi hallgatóknak épülnek magánkollégiumok.

Fürjestől egy mottót is hallhattunk a déli városfejlesztésekhez, miszerint

„Mozgás, zöld, diákélet!”

Ennek jegyében fog megépülni a szabadidő és sportpark az egykori VITUKI területén. Mint mondta, Észak-Csepelen Budapest legnagyobb közparkját valósítják meg minden jóval, futókörrel, sportpályával, miegymással, a harmadik nagy elem pedig a Budapest diákváros.

Negyedik funkcionális egységként pedig üzleti típusú fejlesztéseket terveztek, ezeket hagyják el, hogy a Fudan Egyetemnek helyet biztosítsanak.

A déli városkapu fejlesztésről egyébként megtudhattuk, hogy 200 hektár a vízfelületekkel együtt, az pedig nem elhanyagolható szempont a fejlesztések során, hogy ez a város természetes fejlődési iránya, Budapest dél felé nőtt az elmúlt évtizedekben. A kormány részéről szeretnék az egykori rozsdaövezeteket a továbbiakban is fejleszteni, ehhez pedig javítani kell a városrész közösségi közlekedését is, a zöldítéssel kapcsolatban pedig azt is megemlítette Fürjes, hogy Budapesten kevés az egy főre jutó zöldfelület, amin szintén szeretnének javítani.

A terület jelenleg tipikus rozsdaövezet, mint Fürjes elmondta, ahogy azt is kifejtette, hogy a „rozsda a város aranya”, vagyis ezek a területek a város aranytartalékai, melyeket újra lehet éleszteni, újra lehet hasznosítani.

A beruházással kapcsolatban eddig felméréseket végeztek, majd megvalósítottak egy tervpályázatot az érintett kerületek vezetésének bevonásával, aminek eredményeképp megszületett a mesterterv, ezt követően pedig a Galvani híd, majd a ferencvárosi sportpark, ezen belül az atlétikai komplexum tervezésének vágtak neki.

A diákvárosról megtudhattuk, hogy a „szívét-lelkét” jelentő, vagyis közösségi központként funkcionáló nagyvásártelep 1932-ben épült, ipari műemlék épülete lesz a következő nagy projekt, aminek lezárták a tervpályázatát, erről jövőhéten fog Vitézy részletesebben beszámolni. Fürjes bízik benne, hogy két éven belül elkezdődhetnek az építkezések az eredeti terveknek megfelelően.

Vitézy kifejtette, egyetért a 444 megállapításával, miszerint 100 éve nem történt hasonló volumenű fejlesztés Budapesten, majd hangsúlyozta a Budapesti Közfejlesztések Tanácsának fontosságát, mint az összehangolt városfejlesztés zálogát. Mint elmondta, az élhető városhoz szükséges, hogy a fejlesztést rendszerben hajtsák végre figyelembe véve az építészeti, közlekedési, és városi funkciók szempontjait.

A BFK vezérigazgatója elmondta, hogy a fejlesztés alatt álló terület autómentes övezet lesz.

Ennek jegyében több közlekedési fejlesztést is eszközölnek. Létrehoznak egy új vasútállomást a déli körvasúton Közvágóhíd néven. Az igazgató beszélt arról is, hogy felújítják a ráckevei HÉV-et, amit a föld alá süllyesztenek, és a Boráros valamint a Kálvin tereken keresztül összekötik a metróhálózattal.

Az úszó VB idején északon megkezdett pesti rakparti sétányt folytatják a Parlamentig, onnan pedig a későbbiekben a Bálnáig, végül pedig a déli HÉV-ek föld alá süllyesztésével egész a leendő diákvárosig összefüggő sétányt alakítanak ki. Ebben is egyetért a kormány a fővárossal.

A sajtótájékoztatón Fürjes kérdéseket is beolvasott, az ezekre adott válaszokból számos dolgot megtudhattunk a kormányzat hozzáállásával kapcsolatban:

  • Az elhangzottak nem kormányzati vagy fővárosi tervek, hanem a magyar emberek és a budapestiek tervei, az ő pénzükből valósul meg, és Fürjes elmondta, elismerésnek tartja, hogy a főpolgármester elismeréssel nyilatkozik a tervekről.
  • Megtudhattuk, hogy a diákváros megvalósulása nem a főváros győzelme, a kormány már évek óta tervezi, és nem merült fel, hogy ne valósulna meg.
  • A fővárossal közösen dolgoznak a terveken.
  • Kiderült, hogy a MÁV-HÉV azért vonta vissza a járműbeszerzésre kiírt tendert, mert erre utasította a miniszterelnökséget vezető tárca nélküli miniszter. Mégpedig Fürjes szerint azért, mert a piac is látta, hogy mennyire fontos a kormánynak a járműcsere – amit uniós forrásokból kívánnak végrehajtani – ezért túl drága ajánlatot tettek. Így új tendert fognak kiírni néhány hónapon belül, és a MÁV meg fog tenni mindent azért, hogy még nyíltabb legyen a verseny (egyes feltételezések szerint azért, hogy a kék metró szerelvényeit, valamint korábban egyes MÁV diesel-motorvonatokat is szállító Metrovagonmas is sikerrel pályázhasson).
  • A csepeli közpark elérését egy új HÉV-megálló fogja kiszolgálni, ahogy a diákváros is kap saját állomást.
  • A diákváros fejlesztésének költségeit egyelőre nem lehet pontosan felmérni, míg nincsenek építési engedélyek, nincsenek lefolytatva a közbeszerzések, stb. Fürjes szerint végig kell menni a folyamatokon, mielőtt megmondhatnák mennyibe kerül. Fürjes nagyságrendileg sem bocsátkozott becslésekbe.
  • Vannak olyan ingatlanok, melyek nem állami tulajdonban vannak. Vannak értékbecsléseik ezek megszerzésének költségeire, ezeket nem hozzák nyilvánosságra, hogy ne rontsák az állam tárgyalói pozícióit, de később meg lehet majd ismerni őket.
  • A kínai egyetemberuházás semmilyen módon nem módosítják a Snøhetta studió korábban megismert terveit, már dolgozott is együtt a Fudannal az iroda.

A kormányzati tisztviselők – talán a kormány sajtótájékoztatóival és kommunikációjával kapcsolatos kritikákra reagálva – elmondták, hogy alig várják, hogy újságírók jelenlétében tarthassanak „belekérdezős” sajtótájékoztatót.