Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Alkotmánybíróság szerint is jobb szöveggel kell a közérdekű adatok késleltetett kiadását indokolni

Az Alkotmánybíróság elismerte, hogy bizonyos információk a több hónapos késleltetéssel való kiadással veszíthetnek véleményformáló és aktuális kérdések megítélésben segítő szerepükből. Ezzel együtt elutasították Szél Bernadett keresetét, a közérdekű adatigénylések kiadásának 15 napos határidejét 45+45 napos határidőre való kitolását elrendelő rendelet megsemmisítésére.

Azonban azt kimondták, hogy nem lehet indokolatlanul, általánosan a járványra hivatkozva meghosszabbítani a határidőt, hanem pontosan meg kell nevezni a késleltetés okát.

Tehát azt, hogy a közérdekű adatigénylés határidőn belüli teljesítése milyen plusz terheket jelentene az aktuális szerv számára, milyen erőforrás hiány vagy túlterheltség okozza a késését. Illetve azt, hogy az időben való teljesítéssel járó plusz befektetés esetlegesen milyen más, a járvány kezelése céljából elengedhetetlen feladatoktól vonna el erőforrásokat.

Szél Bernadett a döntésről úgy fogalmazott a Facebook-oldalán:

KELL „JOBB SZÖVEG”!
Nem lehet automatikusan hónapokon át visszatartani közérdekű adatokat!

Utalva az esetre, ami után Szél Bernadett feljelenést tett Müller Cecília tiszti főorvossal szemben: február 8-án Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott tájékoztatására válaszolva, Hadházyt (minden bizonnyal véletlenül) a címzettek között hagyva, azt a kérdést tette fel a tisztifőorvos a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak, hogy

„Kedves Kollégák! Erre nincs jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen. Cili”

A rendőrség akkor a keresetet arra hivatkozva elutasította, hogy ők nem tártak fel hivatali visszaélést az ügyben.

Ahogy arra korábban a K-Monitor is felhívta a figyelmet, ez a 45 napos hosszabbítás azonban csak akkor kérhető, ha a feladatellátást valóban veszélyezteti a kérés megválaszolása, erről pedig az igénylőt tájékoztatni kell, tehát meg kell indokolni a halasztást. „Ha nem látna ellenséget a kérdezőben a hivatal, akár azt is megírhatná, pontosan miért indokolt a hosszabbítás” – írja a szervezet.

Az Alkotmánybíróság is ezzel egybehangzó döntést hozott most: ugyan maga a rendelet nem alkotmányellenes, de annak alkotmányos használatának feltétele az, hogy az alkalmazását az állami szerv megfelelően megindokolja.

Különvéleményt Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária nyújtott be, ők indokolatlannak tartják az ilyen követelmény megfogalmazását.

Ahogy azt már Szél Bernadett korábban kifejtette, a közérdekű adatigényléseikre továbbra is három hónapot kell várniuk, és akkor sem a legfrissebb, hanem a három hónappal korábbi számokat kapják meg. Ráadásul, itt olyan adatokról van szó, „amik olyan mutatókra, információkra kérdeznek rá, amiket jobb helyeken maguktól átadnak az illetékesek”. Szerinte

„az érdemi tájékoztatás és a járvány elleni védekezés nem egymást kizáró, hanem éppen egymást feltételező dolgok”.

Szél Bernadett teljes bejegyzése:

 

Elértem az Alkotmánybíróságon:
KELL „JOBB SZÖVEG”!
Nem lehet automatikusan hónapokon át visszatartani közérdekű adatokat! 👇🏻

Közzétette: Szél Bernadett – 2021. április 15., csütörtök

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás