Közös nyilatkozatban állt ki öt nagy szakszervezeti konföderáció az iskolák hétfői nyitása ellen, miután múlt pénteken kiderült: bár a kormány visszakozott, így a középiskolásokat csak május 10-én küldik vissza az iskolapadba, ugyanakkor az óvodák és általános iskolák az eredeti tervhez hűen április 19-én nyitnak.

Csakhogy számos szülői, illetve oktatói szervezet jelezte az elmúlt napokban, hogy kifejezetten veszélyesnek tartják a tantermi oktatást a járvány harmadik hullámának kellős közepén. Mint arról a Mércén beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) április elején készített reprezentatív felmérése alapján

a pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni a tantermi oktatáshoz egyelőre, 81 százaléka pedig tanítványait egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban jelenléti oktatásban.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy jó döntés volt a középiskolák újranyitását május 10-ig kitolni, ám az általános iskolák és az óvodák esetében rámutatott, hogy szülők, diákok és egészségügyi szakértők is hangsúlyozták már a korai nyitás veszélyeit.

A kutatási eredményekből kiderült, hogy a legtöbben (49%) azzal értenek egyet, hogy az intézmények kinyitásával meg kellene várni, amíg 100 ezer lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma országosan. Ezenfelül a válaszolók harmada szerint fokozatosan, helyi járványügyi adatok figyelembevételével lehetne nyitni.

A szakszervezeti tömörülések a PSZ felmérésére hivatkozva azt kérik, az oktatási-nevelési intézmények maradjanak zárva, a gyermekek felügyeletét viszont továbbra is biztosítsák (az erre rászorulók aránya ugyanis igen alacsony).

A szakszervezeti konföderációk leszögezik azt is: nem lehet külön kezelni a szülőket és a munkavállalókat, a társadalom bérből és fizetésből élő tagjai számára egyszerre jelentkezik a járványveszély, a gyermekek biztonságos és alapos oktatásának igénye és a munkahely megőrzésére való törekvés.

Ezért az oktatási intézmények zárását vagy nyitását sem lehet  elválasztani a munkaerőpiaci szabályzóktól, az állam munkaerőpiaci szerepvállalásától a  jelenlegi helyzetben sem – írják közös közleményükben, miután Orbán Viktor miniszterelnök egy két héttel ezelőtti interjúban közölte: egy oltással már nyugodtan vállalhatják a pedagógusok a tantermi oktatást, és tiltakozás helyett figyelembe kellene venniük, hogy a szülők nem tudnak dolgozni, mert a gyerekekre kell vigyázniuk.

Az állam ugyanis nem segít: a magyar szakszervezeti konföderációk továbbra is – immár több mint egy éve – amellett érvelnek, hogy a munkavállalók bérköltségeit vállalja át az állam abban az esetben, ha az egyik szülőnek kiskorú gyermekével otthon kell maradnia a járványügyi intézkedések miatt.

Mint arról múlt héten beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) a Munka törvénykönyvére hivatkozó álláspontja szerint a pedagógusoknak joguk van megtagadni a hétfőn induló tantermi oktatást, ha a gyermekek egészsége, biztonsága nem szavatolható, illetve ha az a munkavállaló életét, testi épségét, egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A tervezett április 19-i nyitással kapcsolatban a Szülői Hang is kiadott egy közleményt szombaton. A civil szervezet azt írta: „Szülőként nem kaptunk objektív, szakmai alapokon nyugvó megerősítést abban, hogy az általános iskolák és az óvodák április 19 -i nyitása biztonságos lenne. A kormányinfón elhangzottak szerint >>az iskolák nyitása nem jár olyan kockázatokkal, amelyeket a jelenlegi helyzetben ne lehetne vállalni<<, de nem derült ki, hogy a kormányzat szerint a gyermekeket, szülőket és pedagógusokat érintő kockázatok számszerűen mekkorák.”

Mint arról a hét elején beszámoltunk, végül Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár kijelentette: a járványra hivatkozva igazoltan tarthatják otthon a gyermekeket a szülők. Az ezzel kapcsolatos jogszabályi garanciák azonban egyelőre nem láthatók, illetve az is kérdéses, ebben az esetben hogyan részesülhetnek majd oktatásban az otthon maradt diákok.