Interjút közölt a francia Marianne c. lap Benjamin Davido infektológussal, melyben a tudós arra tesz javaslatot, hogy a nemzetközi testületek adományozzanak 20 ezer adag Pfizer-vakcinát Chilének vagy Brazíliának, hogy megfelelő mennyiségű adatot szerezhessünk arról, hatékonyak -e a Pfizer vakcinák a brazíliai mutánsok ellen.

Davido hozzáteszi, hogy ez jelenleg azért nem lehetséges, mert a vakcinacégek a megrendelőiket akarják először kiszolgálni. Így viszont végül Európa is kárát fogja látni annak, hogy nem rendelkezik megfelelő tudással arról, melyik mutánsok ellen hatékonyak a kontinensen használt vakcinák és mennyire, véli az infektológus.

Davido sokakhoz hasonlóan a nemzetközi szervezetek, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozott fellépését hiányolja. Ennek kapcsán nemrég jelent meg a Mércén a Progresszív Internacionálé kiáltványa az emberi életért magyar fordításban, amely arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a pandémia alatt csődöt mondott a multilaterizmus és a „globális egészségügy”, ehelyett inkább a gazdag nemzetállamok rövidlátó érdekei érvényesültek. A szöveg felemlegeti, hogy Trump-elnök anno ki is lépett az Egészségügyi Világszervezetből és a vírus elleni védekezés helyett azzal töltötte az idejét, hogy lépten-nyomon „kínai vírusnak” nevezze a covidot.

Trump már eltávozott, de a nacionalista rövidlátás és a globális együttműködés hiánya velünk maradt – Európában is, ami tetten érhető például abban, hogy még az Európában belüli szolidáris alapú vakcinaosztogatásából is kimaradt három tagország.

Pedig nemzetközi együttműködés nélkül Európa olyan védtelen lesz a mutánsok ellen, mint amennyire a vírus első variánsa ellen volt. Elengedhetetlen lenne például az is, hogy Európában közös megállapodások szülessenek a nemzetközi utazás szabályozásáról, mert egy-egy nemzetállam szabályozásai önmagukban keveset érnek.

A covid brazíliai mutánsa Brazília egy olyan részén jelent meg, ahol már tavaly a lakosság egyharmada megfertőződött koronavírussal. Tehát ahelyett, hogy nyájimmunitás alakult volna ki, a vírus adaptálódott és újra megfertőzte azokat, akik már megfertőződtek a vírus egy korábbi variánsával. A covid brazil variánsa 18-szor mutálódott.

Ezért is érthetetlen, hogy Franciaország miért csak április 13-án (tegnap) függesztette fel a Brazíliából való beutazást, mikor Németország már januárban megtette azt, nem sokkal azután, hogy regisztrálta az első brazil variánssal fertőzött személyt. S hiába voltak korábban arról EU-s tárgyalások, hogy Európában összehangoltan kéne szabályozni a légi közlekedést – főleg ha egyszer a kontinensen szeretnénk némileg fenntartani a tagországok közötti szabad utazás jogát – Németországnak végül egyedül kellett cselekednie.

De közel sem csak Európán belül lenne szükség nemzetközi együttműködésre. Óriási probléma, hogy a Globális Délt „vakcinaapartheiddel” sújtjuk, ami nem csak kegyetlenség a déli országokkal szemben, de biztos recept a vírus többszörös mutációjára – és nem úgy tűnik, hogy Európa ezidáig bármikor is időben hajlandó lett volna a nemzetközi forgalom ideiglenes szüneteltetésére, hogy megakadályozza a vírus terjedését.

A pandémia iróniája, hogy egyikünk sem lesz biztonságban, amíg nem vagyunk mind biztonságban, és ezt nehezen akarják megérteni a nemzeti kormányok.