Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szakszervezetet alakítanak a zenészek a Spotify kizsákmányolása ellen

Mivel a koronavírus okozta gazdasági válság a zeneipart érintette az egyik legsúlyosabban, így az előadóművészek is elérkezettnek látták az időt, hogy érdekképviseleti szervbe tömörüljenek. A Zenészek és Szövetséges Dolgozók Szakszervezete (UMAW) a járvány alatt kezdte meg működését, céljukként többek között a streaming platformok méltányosabb díjazásait, az előadóknak járó jogdíjak biztosítását, valamint a kiadókkal való egyenrangú kapcsolatokat és biztonságos fellépés irányelveinek megteremtését tűzték ki.

Az UMAW októberben indította el az Igazságot a Spotifynál kampányát, melyben a zenei platform kizsákmányolása ellen szólaltak fel. A szakszervezet követeli, hogy a cég fizessen minden lejátszás után egy pennyt az előadóknak (ez nagyjából 4 forint), hozzon létre egy átláthatóbb üzleti modellt, a felület legyen felhasználó barátabb, valamint maradéktalanul tüntessenek fel mindenkit aki dolgozott egy adott felvételen. Március 15-én zajlott a szakszervezet első országos megmozdulása, ahol az USÁ-ban több helyen is tüntettek a Spotify irodáinál, hogy a cég tegyen eleget a szakszervezet követeléseinek.


Az elmúlt évtizedben a Spotify-hoz hasonló szolgáltatások egyre meghatározóbbá váltak a zeneiparban. Ezt a folyamatot a járvány pedig csak tovább erősítette, főként az előadóművészek kárára.

„Az igazság az, hogy a zeneipar bevételeinek 83%-a Spotifyhoz hasonló streaming szolgáltatásokból származik, viszont az előadóművészek ezekből nem részesülnek kellőképpen, ezért sokat kell turnézniuk. Azonban a járvány miatt most nem tudnak fellépni, így az egyenlőtlenségek most különösen is megmutatkoztak.”

-nyilatkozta Julia Holter zenész és zeneszerző a Jacobinnak.  Joshua Sushman az UMAW egyik tagja felidézte Daniel Ek, a Spotify ügyvezető igazgatójának szavait, miszerint a művészek ma már nem várhatják el, hogy megéljenek abból, ha két három évente megjelentetnek egy új albumot. Ehelyett egymás után, folyamatosan kell újabb és újabb kiadásokat produkálniuk háttérbe szorítva saját művészi önmegvalósításukat, kreativitásukat, vagy akár a zenei minőséget. Ez a felfogás a szakszervezet szerint már most átformálta a zene hangzását.

„A Spotify célja, hogy átformálja a zenehallgatást. A lejátszási listák vannak az üzleti modell középpontjában, mert így könnyebben lehet árucikké tenni a zenét. Csak bekapcsolod háttérzajnak.” – mondta Sushman.

Ez szerinte aláássa a művészek azon képességét, hogy feszegessék a határokat és a társadalmi elvárásokat,valamint hogy az emberek felfedezzék azokat a zenéket, amelyek arra késztethetik őket, hogy másképp tekintsenek a világra. Az UMAW tagja úgy véli, a mai népszerű zene közelebb áll Theodor Adorno társadalmi cement fogalmához, mint eddig valaha. Ennek értelmében a zene egyfajta eszközzé válik, aminek segítségével könnyebben alkalmazkodunk mentálisan a mindennapi életünk mechanizmusaihoz.

A tüntetés után pár nappal a Spotify kiadta a Loud&Clear nevű javaslatát, melyről azt állította, hogy részben eleget tesz az UMAW követeléseinek. „Mi átláthatóságot kértünk” – olvasható a szakszervezet rövid válasznyilatkozatában -” de ez a javaslat nem válaszolja meg egyetlen kérdésünket, sem a Spotify bevételi forrásaival kapcsolatban, sem az előfizetésekről és hirdetésekről, sem a  lejátszási listák és algoritmusok rangsorolásáról, sem azok feltételeiről, valamint a kiadókkal kötött szerződések feltételeit sem hozták nyilvánosságra. Úgy tűnik, az UMAW követeléseiért vívott harc folytatódik.”

(Jacobin)