Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába tagadja, az Amazon is tudja: palackba kell pisilniük a dolgozóinak

Ez a cikk több mint 3 éves.

Szakszervezetet alakítanának az egyik Amazon-raktár dolgozói az Egyesült Államokba, ám a cég keményen küzd ez ellen. Az ügy az országos politikai színtéren is nagy vitát kavart, ami újfent ráirányította a figyelmet a globális óriásvállalat dolgozóinak nehéz helyzetére.

A cég a napokban határozottan tagadta azt az évek óta terjedő hírt, hogy alkalmazottai annyira túlhajszoltak, hogy még a wc-re sincs idejük elmenni, így palackokba kényszerülnek pisilni. Napvilágot láttak ugyanakkor olyan belső dokumentumok, amelyek egyértelműen cáfolják ezt, és megerősítik, a menedzsment is tud a problémáról. Ám megoldás helyett csak büntetéssel válaszol.

A több hete tartó szakszervezeti vita idején a cég kommunikációja többször is hangsúlyozta, dolgozóinak biztosítja a 15 dolláros minimál-órabért, ami országosan a baloldal nagy követelése – a cég szerint ez bizonyítja, hogy jó munkakörülményeket biztosít dolgozóinak.

A napokban az Amazon egyik vezetője, Dave Clark is erről posztolt a Twitteren, amire azonban reagált a Demokrata Párt progresszív szárnyának egyik tagja, Mark Pocan kongresszusi képviselő. Pocan arról írt, a 15 dolláros órabér nem tesz valakit progresszív munkáltatóvá, ha közben akadályozza a szakszervezet-alapítást, dolgozóit pedig arra kényszeríti, hogy palackba pisiljenek.

Válaszul az Amazon kijelentette, utóbbi nem hamis, ha igaz lenne, akkor ugyanis nem lenne egymillió ember világszerte, aki a cégnek dolgozik.

Ez az érvelés már csak azért sem állja meg a helyét, mert a kapitalizmus története során számtalan példát láttunk arra, hogy embereket a létfenntartás szükségessége akár durván embertelen és megalázó munkakörülmények vállalására kényszerített.

De azért is hamis, mert az Intercept által megszerzett belsős dokumentumok és levelezések bizonyítják ennek a szomorú gyakorlatnak a meglétét.

Az oknyomozó portál több amerikai Amazon-dolgozóval is beszélt, akik maguk is hasonló tapasztalatokról számoltak be, és olyan iratokat is bemutattak, amelyek ezt bizonyítják.

Egy januári bizalmas irat például felsorolja azokat a kihágásokat, amelyeket a dolgozók el szoktak követni, és ebben a listában egyebek mellett a „nyilvános vizelés” és „nyilvános székletürítés” is szerepel.

Egy tavaly májusi belső levélben az Amazon egyik területi logisztikai menedzsere arra panaszkodik, hogy a cég futárai egyre gyakrabban hagyják az autóban a vizeletes palackjaikat, vagy egyenesen a székletüket. A középvezető arra figyelmezteti a dolgozókat, hogy a kihágást elkövetőkre szigorú büntetés, akár kirúgás is várhat.

Az Interceptnek nyilatkozó jelenlegi és egykori alkalmazottak képmutatónak nevezik ezt a fenyegetést, ugyanis szerintük maga a cég kényszeríti rá őket arra, hogy így járjanak el. Az Amazon ugyanis olyan teljesítési kvótákat rak rájuk, hogy az lehetetlenné teszi például egy sofőrnek, hogy két csomag kiszállítása között megálljon és WC-t keressen magának. Márpedig az előre kiszabott teljesítménykritériumokat nem szabad alulmúlni, az ugyanis a munkahely, és így a jövedelem elvesztésével jár.

A nyilatkozók szerint az elmúlt időszakban, főként a járvány miatt, a cégvezetés tovább növelte a dolgozók munkaterheit, így a palackba pisilés jelensége csak tovább terjedt. Erről egyébként először egy 2018-as könyv írt, amelynek szerzője, James Bloodworth újságíró fél évre beépült egy brit Amazon-telepre munkásként, könyvében az ott szerzett tapasztalatokat dokumentálta.

A céget rengeteg más munkavállalókkal szembeni visszaéléssel is vádolták az évek során: kiterjedt technológiai megfigyelésnek veti alá őket, nem biztosítja a járvány elleni védekezés legalapvetőbb feltételeit, stb.

Ezeket azért is teheti meg, mert az évek során megakadályozta, hogy dolgozói szakszervezetekbe tömörüljenek és közösen lépjenek fel érdekeik védelmében. Jelenleg az USA 800 ezer Amazon-dolgozója közül egyetlen sem szakszervezeti tag.

Az évek során több telephelyen is megkísérelték a szakszervezet megalapítását, ám a menedzsment ezt agresszív fellépéssel lehetetlenítette el. Februárban egy alabamai raktárban indult szavazás arról, hogy alakuljon-e szakszervezet.

A Guardian összefoglalója szerint a cég napi 10 ezer dollárt (kb. 3 millió forintot) költ arra, hogy meggyőzze az alabamai dolgozókat, szavazzanak nemmel a kezdeményezésre. A cégvezetés szakszervezet-ellenes SMS-ekkel, reklámokkal, szórólapokkal árasztotta el a dolgozókat az elmúlt két hónapban, és kötelező céges gyűléseken jól fizetett tanácsadókkal tartat szakszervezet elleni előadásokat.

Ezzel párhuzamosan azonban USA-szerte került sor az alabamai dolgozók melletti szimpátiatüntetésekre is.

Az alabamai szavazás március 29-én zárul, akkor derülhet ki, hogy megalakulhat-e az óriáscég történetének első szakszervezete. Az ügyben több vezető politikus is a dolgozók oldalán szólalt fel, Joe Biden elnök is hangsúlyozta: minden munkásnak joga van a munkahelyi önszerveződéshez.

Pénteken Bernie Sanders szenátor, az amerikai baloldal vezető alakja személyesen is meglátogatta az alabamai telep dolgozóit.

Az Amazon egyébként az egész koronavírus-járvány egyik legnagyobb haszonélvezője: a Brookings Institute elemzése szerint a tavalyi évben a cég profitja 84 százalékkal emelkedett, a cég részvényeinek értéke pedig 82 százalékkal. Az alapító Jeff Bezos személyes vagyona pedig 67,9 milliárd dollárral gyarapodott.