Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kormány vs. egészségügyi dolgozók – 10 idézet az egészségügyi rendszer kapacitásairól

A tegnapi napon Magyarországon 252 halálesettel rekordot döntött a koronavírus miatt elhunytak száma, és a mai adatok sem mutattak érdemi mérséklődést, az elmúlt 24 órában ugyanis további 249 beteg halt meg. Mára több kelet-európai ország is élbolyba került a 100 ezer főre vetített halálozási számban, Magyarország is az első tízben szerepel világviszonylatban.

Ezzel párhuzamosan rekordokat dönt a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma is: a szerda reggeli adatok szerint 11 805 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1423-an vannak lélegeztetőgépen.

Ahogy arról a Mérce is beszámolt, egy kedd esti rendelettel a kormány központi ellenőrzés alá vette az önkormányzati szakrendelőket, és lehetővé tette a háziorvosok átirányítását is, amivel érdemben beismerte: komoly kapacitásproblémák vannak a magyar egészségügyben.

Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció és az egészségügyi dolgozók helyzetértékelése továbbra is nagyon eltérő. Összegyűjtöttünk tíz kijelentést, amelyből kiderül, hogyan vélekednek kormánypárti és ellenzéki politikusok, egészségügyi szakértők és a rendszerben dolgozók a jelenlegi helyzetről.

1. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter (március 18.)

„A helyzet az, hogy intenzív kapacitás és lélegeztetőkapacitás is rendelkezésre áll, és az ehhez szükséges személyi állomány is biztosított.” (444.hu)

2. Müller Cecília, tisztifőorvos (március 24.)

„Nagyon fontos, hogy az erőinket koncentráljuk. A rendkívüli leterheltségben is hatékonyan kell védekezni, hatékonyan kell irányítani. Azért, hogy racionalizáljuk az egészségügyi ellátórendszer működését, megpróbáljuk még szervezettebbé tenni az egészségügyet. Egy ilyen küzdelemben nagyon fontos, hogy centralizáljuk az erőinket.” (Index)

3. Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató helyettese (március 24.)

„jó pár területen, főként a terhelt északi régióban elkezdtek átszervezéseket az egészségügyben. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében „csúcson van” a kórházban ápoltak száma.” (MTI)

4. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara Titkára (március 24.)

„Az egészségügyet elözönlötték a betegek és bár még biztosan vannak olyan helyek, ahol van kapacitás, már számos olyan ellátóhelyről tudunk, ami megtelt, túlcsordult. Ez reményeink szerint most még valamennyire orvosolható, ha egyenletesebben osztjuk el a betegeket az intézmények és akár megyék között, de hosszabb távon ez sem lesz megoldás.” (hvg.hu)

5. Eisenhaurerné Fördős Andrea, Covid-osztályon dolgozó ápolónő, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke (március 24.)

„Általánosságban nagyon túlterheltek a kollégák. Egy műszakban 12 órát kell dolgozni, a nagy betegszám és a rengeteg munka miatt körülbelül 2-3-szor tudnak a dolgozók kivetkőzni. Ez azt jelenti, hogy 3-4 órát az intenzíven, a védőfelszerelésben dolgoznak, majd kijönnek felváltva fél óra, negyven percre, ilyenkor kevesebb ápolónő marad bent.”

„Rengeteg a túlóra, sok nővér esik ki még mindig, akár a koronavírus-fertőzés vagy a túlterhelés miatt, sokan pszichésen nem bírják a terhelést.” (ATV)

6.Önkéntes orvostanhallgató egy sürgősségi betegellátó osztályról. Ezek az osztályok vannak a leginkább terhelve a rendszeren belül (március 24.)

„A konyha ugyanis már nem létezett. Kórterem lett belőle – a helyiségbe, ahol eddig épphogy elfért két asztal és a fal mellett a táskáink és kabátjaink, most öt ágy volt begurítva, mind az öt foglalt. Melléjük még pont befért két szék, amikre eddig mi ültünk le enni – oda ültettek két másik beteget, akik még szerencsére tudtak ülni. Annyira zsúfolt volt a terem, hogy mozdulni alig lehetett.”

„A vörös zónába belépni olyan, mint besétálni egy állóháború közepébe. Fülsüketítő a kontraszt a rendezett, csendes zsilip és az ajtó túloldalán száguldó szervezett fejetlenség között. Odabent mindenhol betegek, sérültek küzdenek a levegőért, szorongatják az oxigénpalackjaikat, családtagjaikat hívják, miközben űrruhás orvosok, ápolók rohannak el mellettük, meg-megszólítva egy-egy beteget, meg-megigazítva egy-egy orrszondát, maszkot.” (Telex)

7. Zacher Gábor toxikológus, aki a hatvani kórház COVID-osztályán dolgozik

„Az egészségügyi kapacitás nemhogy a végét járja, hanem túl van ezen”. (Klubrádió)

8. Havasi Gábor, a Momentum egészségpolitikusa (március 24.)

„Az intézkedés egy jól működő országban, a pandémia által teremtett körülményekhez képest előre tervezve, átláthatóan és egyeztetve akár helyes lépés is lehetne veszélyhelyzet idejére. Azonban aggasztó, hogy a most bevezetett veszélyhelyzeti rendelkezések kísértetiesen hasonlítanak azokra a pletykákra, melyeket nyáron hallottunk a járóbeteg-szakellátás esetleges államosításáról. Az sem erősíti a bizalmat, hogy az önkormányzatokkal erről a döntésről sem egyeztetett a kormány.

Az egészségügyi dolgozók kirendelésére a veszélyhelyzet egyébként is lehetőséget ad, volt is már rá példa a koronavírus-járvány során. Az oltási programban történő részvételre pedig minden kijelölt önkormányzati szakrendelő hetekkel ezelőtt felkészült, több helyen – ahova jutott oltóanyag – az oltást is megkezdték. Így az indoklás is gyengének tűnik.

Természetesen első a járvány elleni védekezés, de rögzítsük: az egészségügy akkor tud jól működni és a helyi adottságokhoz jobban igazodni, ha a szubszidiaritás elve szerint a döntéshozatal minél közelebb van az emberekhez. A járóbeteg-szakellátás megfelelő helye véleményem szerint az önkormányzatoknál van. A központi irányítás itt sem vezetne semmi jóra, ahogy annak hátrányait a közoktatásban is látjuk. A veszélyhelyzet után kérjük vissza a szakrendelőinket!” (Facebook)

9. Lantos Gabriella, egészségpolitikus, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja (március 24.)

„Siralomházzá változott az ország, ezért a totális egészségügyi mozgósítás.” (Facebook)

10. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke (március 24.)

„A kormány a hirtelen átalakítással elismeri: óriási a baj, ha most már minden egészségügyi dolgozóra szükség lesz a covid-betegek ellátásához. A kormány elkésett, hónapokkal ezelőtt látták, hogy jön a harmadik hullám, most, hogy valóban tombol a járvány, kapkodnak és egyik napról a másikra változtatnak meg mindent egy tollvonással.” (Facebook)

Címlapkép: Védõfelszerelést viselõ orvosok vizitelnek a koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent János Kórházban 2020. december 9-én. (MTI/Balogh Zoltán)