Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kormány kultúrharccal, az ellenzék javaslatokkal készült a nőnapra

Idén a koronavírus harmadik hulláma elleni védekezés miatt bevezetett, eddigi legszigorúbb korlátozások kezdete éppen március 8-ra esett, amely hazánkban 1948 óta a Nemzetközi Nőnap ünnepe. Ugyan a virágárusok, különleges engedéllyel még mai napon is nyitva lehetnek, de az ilyenkor szokásos ünnepségek szervezésére most nincs lehetőség, így a magyar politikai elit is az online térben kényszerült megemlékezni a világnapról.

A Fidesz politikusai a kormányzati kommunikációban már megszokott nemi szerep kijelölés, női princípium meghatározás és a „genderideológia” elleni támadások ismételt elővételével tették meg ezt. Így a családokért felelős tárca nélküli miniszter, Novák Katalin hivatala közleményében arról írt, hogy „Magyarország megbecsüli a nőket”.

A kormány „munkaalapú társadalom” megközelítéséhez híven, a minisztérium közleménye is a munka szempontjából értékeli, hogy a kormány mi mindent tett a nőkért. Európában a második legnagyobb mértékben nőtt a nők foglalkoztatása, különös tekintettel a gyermeket nevelők körében, a vezetők közötti nők arányában pedig a hatodikok vagyunk az Unión belül.

Mármint a céges vezetők arányszámait nézve, hiszen a nők parlamenti jelenlétét tekintve a rangsor végén állunk: nálunk mindössze a parlamenti helyek 13%-át töltik be nők, míg az uniós átlag 33%.

Novák Katalin tavaly decemberben egy videóban beszélt arról, hogy szerinte, „hogyan lehet sikeres, erős egy nő, és hogyan teljesedhet ki”. Ott még arról beszélt, hogy nőként „nem kell folyamatosan versenyeznie a férfiakkal, és ne higgye, (…) hogy legalább olyan beosztásban legalább akkora fizetéssel kell rendelkeznünk”.

Varga Judit a kormányzat szexuális kisebbségekkel szembeni folyamatos támadásai és a „genderharc” jegyében köszöntötte fel a nőket. Az igazságügy miniszter a Facebook-oldalán úgy fogalmazott:

„Ez a nap különösen fontos egy olyan világban, ahol már bárki szabadon választhat a majdnem száz féle nem közül… Ezért ma én is köszöntöm a nőket, akik mernek valódi nők lenni!”

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere szintén a Facebookon osztotta meg gondolatait arról, hogy hogyan látja nőket és arról, hogy

„amikor a Jóisten megteremtette a világot, férfit és nőt hozott létre, hogy együtt alkossanak egy egészet, amelyet – a gyermekekkel kiegészítve – családnak nevezünk”.

Amíg a kormány képviselői a megszokott kommunikációs panelekkel használták ki a nőnapot arra, hogy saját ideológiájukat reklámozzák, addig

az ellenzéki pártok a Magyarországon (is) jelenlévő, nők millióit érintő problémák fókuszba helyezésével és konkrét javaslatokkal készültek világnapra.

Kanász Nagy Máté, az LMP társelnöke és Bakos Bernadett az LMP budapesti elnökségének tagja a párt Facebook-oldalán beszélt arról, hogy véget kell vetni a hazai menstruációs szegénységnek. Elmondták, becslések szerint a probléma a magyar nők 30 százalékát érintheti és a rászoruló nőket még hátrányosabb helyzetbe hozza.

„Az érintett lányok és nők hónapról-hónapra, akár több napra is kimaradhatnak a munkából és az iskolából csak azért, mert nem férnek hozzá női higiéniás termékekhez.”

A probléma orvoslása érdekében a párt gyűjtést szervez ezekből az alapvető termékekből, és az önkormányzati képviselőik kezdeményezni fogják a helyi szociális rendeletek megváltoztatását, hogy azok segíteni tudják ezen termékek megvételét.

Mindemellett javasolják, az egész világon legmagasabb, 27%-os magyarországi áfa kulcs 5%-ra csökkentését ezen alapvető termékek esetében. Annak érdekében, hogy mindenki hozzájuk tudjon férni.

„Megengedhetetlen, hogy a 21. században Magyarországon úgy éljenek nők, hogy nem tudják ezeket a termékeket megfizetni. Ez egy szociális probléma, amire szociális válaszokat kell adni.”

A menstruációs szegénységgel több cikkben is foglalkoztunk. Az egyikből például kiderült, hogy egy középárkategóriás tampon árával számolva legalább 1500 forintnyi kiadást jelent havonta a nőknek mindez. De a reális összeg eléréséhez még hozzá kellene adnunk különféle higiéniai termékeket, tisztasági betéteket, illetve adott esetben fájdalomcsillapítókat vagy például probiotikus készítményeket (nem is beszélve a hormonális fogamzásgátlókról, főként azoknak a nőknek az esetében, akiknek orvosuk ciklusuk rendezésére írta fel a tablettát).

Hohn Krisztina, az LMP országgyűlési képviselője felhívja a figyelmet arra, hogy még mindig nagyon magas a kapcsolaton belüli erőszakok száma. Gyakori, hogy a veszekedések tettlegességig fajulnak, ráadásul sajnos ismétlődő jelenségről van szó, hiába büntetik meg az elkövetőt, a bántalmazást később megismétli.

Az LMP ezért nyújtott be korábban egy törvényjavaslatot, amely kötelező erőszakkezelésről szól, arról, hogy aki ilyen cselekményt követ el, és nem ítéli a bíróság kényszergyógykezelésre, annak pszichoterápián vagy indulatkezelési tréningen kell részt vennie.

„Sajnos a javaslatot a kormánytöbbség elutasította, de nem fogjuk feladni, és újra és újra be fogjuk adni, amíg el nem fogadják, vagy ők maguk be nem adják!”

Az is segítené a bántalmazottakat, ha az intézményrendszer összehangoltabban működne, ha több szakembert képeznének a támogatásukra – jegyezte meg Hohn Krisztina.  A képviselő szerint a szociális szakmát azonban csak béremeléssel lehet vonzóbbá tenni, valamint azzal, hogy kedvezőbb jelentkezési feltételekkel, ösztöndíjprogrammal ösztönzik az ide jelentkezőket.

Cseh Katalin, a Momentum Európai Parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz, a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások és korlátozások egy napra esnek a nőnappal, ez pedig rengeteg nő számára egyet jelent azzal, hogy újra össze lesznek zárva bántalmazóikkal.

A képviselő szerint a döntéshozók nem tanultak az előző hullámok hibáiból, és nem nyújtanak megfelelő segítséget a bántalmazást elszenvedő nőknek.

Miközben Magyarországon hetente egy nő válik családon belüli erőszak áldozatává, és félmillió nőt bántalmaz fizikailag a partnere, a felnőtt magyar nők fele szenvedte már el a szexuális zaklatás valamely formáját – a számok pedig csak még tovább nőttek az immár lassan egy éve tartó bezártság alatt.

Mert az nem segítség, ha kiállnak egy szál virággal, lefotózzák magukat, és egy semmitmondó, de jól hangzó szöveggel kirakják mindezt a közösségi oldalaikra.

Annak érdekében, hogy a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak problémájára felhívjuk a figyelmet, a Mérce egy éve aloldalt indított, ahol a férfiak által meggyilkolt nők és gyermekek listáját tesszük közzé, 2014-től kezdve. Célunk, hogy a figyelem állandó fenntartásával rámutassunk arra, hogy a nők elleni erőszak enyhítéséhez rendszerszintű változtatások szükségesek. Minderről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Nőnap alkalmából a Momentum politikusai (Szél Bernadett, Paróczai Anikó, Donáth Anna, Tóth Anna Franciska, Kovács Zsuzsi, Orosz Anna, Vajda Viktória, Kerekes Andrea, Stemler Diána és Cseh Katalin) bemutatták a párt programjának a nők hazai helyzetének javítását célzó pontjait.

Ezek közül néhány: a családon és kapcsolaton belüli erőszak megelőzésének érdekében a rendőrök számára bevezettet rendszeres képzés és tudatosságnövelő kampány indítása. Emellett a védett házak és a krízis férőhelyek számának növelése. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása.

Az egészségügyi kérdésekben a menstruációs termékek és a fogamzásgátló szerek állami támogatásának bevezetését, és a HPV elleni védőoltás ingyenessé tételét ígérik a felnőttek számára is. A nők foglalkoztatásának kérdésében a GYED rugalmassá tételét, a fiatal anyák bérének védelmét és a különböző, rugalmas foglalkoztatási formák terjedésének ösztönzését tartják fontos lépéseknek.

Az MSZP elnöke, Molnár Zsolt a párt Facebook-oldalán közzétett videóban szólította fel a kormányt arra, hogy nőnap alkalmából minden magyar nőnek adjanak egy egyszeri, 10 ezer forintos utalványt, ami a járvány által leginkább érintett ágazatokban lenne felhasználható.

Molnár elmondta, hogy a rendhagyó nőnapon kevésbé van indok ünnepelni, mert Magyarországon nem valósult meg az esélyegyenlőség és az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelve. A járvány alatt a nők terhei nőttek, mind a háztartásokban, mind a munkahelyen, mind a gyermekellátásban.

„Az egészségügyi szakdolgozók és a szociális területen dolgozók között a nők aránya 90%, a kormány a számukra tagadta meg az 500 ezer forintos bérkiegészítést.”

Ezért készültek a konkrét kezdeményezéssel, amit minden évben szeretnének megismételni, és arra szólítják fel a kormányt, hogy köszönje meg, szimbolikusan a nők munkáját egy egyszeri 10 ezer forintos utalvánnyal. Ezt vendéglátásban, rendezvényszervezésben, fesztiválokon és a kulturális szférában lehetne felhasználni, ezzel is segítve az ágazatokat.

A minden felnőtt nő számára küldendő utalvány költsége Molnár szerint 50 milliárd forint körül lenne, ami az „elmúlt évek stadionépítési kurzusához képest” elenyésző összeg.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint sok férfi természetesnek veszi a nők által végzett láthatalan munkát, azt, hogy „a dolgok csak úgy elintéződnek körülöttük”.

Pedig a tiszta, kivasalt ruha, az asztalon gőzölgő finom vacsora, a gyerek ötöse nem a kozmikus háttérsugárzás, hanem a körülöttünk élő nők folyamatos munkájának az eredménye!

Ráadásul most, a járvány idején legnagyobbrészt ők azok is, akik a védekezésben az egészségüket kockára teszik értünk: ápolónők, doktornők, tanárnők és tanítónők, bölcsődei gondozók, szociális munkások, bolti eladók – jegyzi meg Tóth.

Hozzáteszi azt is, pártja éppen ezért küzd a társadalmi igazságtalanságok megszüntetéséért, hogy ne keressen egy magyar nő átlagosan 14 százalékkal kevesebbet, mint egy azonos munkakörben levő férfi és egy nyugdíjas nő ne kapjon átlagosan 17 ezer forinttal kisebb nyugdíjat a férfiaknál. A nők elleni erőszakkal szembeni hathatós fellépés első lépése szerinte is az Isztambuli Szerződés ratifikálása.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton